napfény verte árnyékok, arctalan csillagosok,
vörheny hulladékok a kínzó pincéikből,
szétvert álmokat tiporva, ... ítéletekké,
némává tépték nyelveinken a szabadságot 

a visszhang jajok, ... Isten áldd meg!
... sóhajokat utoljára visznek leheletek,
a meg nem adott utolsó hangok jogán,
suhog a fagy, végig, gyertyák pislogják 

lesz-e még holnap, ... a Nap a zenitet keresi,
még most is,
égetni idegen csillagokat, gyilkos sarlókat  

... Anyám! ... Apám! ... Szerelmem!
... Kisfiam! ... Kislányom!
... Istenem!
bocsássatok meg, tennem kellett! 

susogott, susog, ... pincékből, akasztófákról,
kivégző lövedékek hegyéről a megkövült sikoly,
üzenetek jeltelen sírokból,
még ma is, nem nyugodhat se tér, se idő 

láncra vert lelkek váltak lidérccé, felkiáltó jelek 

kórusuk zúg örökké:
Istenem végy magadhoz!  bocsáss meg nekünk!
egy ország kérte, néhai ország,
ablaktalan az ege, hát hallgasd tőlünk imáikat 

Krisztus!  ... nem bírjuk tovább a keresztet!
segíts! ...segíts legalább harmadnapra feltámadni! 

bíboros ősz, október veretes napjai,
minden nap csak hajnal, a Nap felkelte, a napunké,
föld, víz, levegő és tűz, tűz, tűz, ... és éteri lelkeink,
minden kezdete és vége 

enyhe volt az idő, ... itt az idő, ... itt,
dobtáras basszus gitárok, karabélyok kattogták
haldoklókká és halottá társainkat,
görcsökké emléküket, ... kit-kit karmája szerint 

... csak ennyi, csak ennyi az élet, ... itt
azt se tudjuk, kié, kikké, ... kiborítva a testekből,
mássalhangzók bosszúja az értelem magánhangzóin 

tatatata, ... papapapa, ... kikikiki, ... trrrrr, ... trrrrr,
a zászló ma is lukas, foszlik, lukas és foszlik 

... és azóta is koszos 

kerek ablaka tárva nyitva, várja a fényt, várja,
... hívja, ... hívogatja,
mert egyszer volt egy látomása