láttam tegnap a mát, …
és félek, nagyon, az ma van 

láttam, csak kotrom a jelent,
felverem a csendet, ébredj! …
hol is volt az éjszaka,
mikor kirúgták botomat,
a támaszt vakságuk ellen,
széttörték a menekülést, az utat,
a tükörbe rajzoltam, … vasárnap 

láttam tegnap a mát,
remeg mindenem, … ideát … 

két kézzel markolom a Napot,
égessen, … rám ... homlokcsillagot,
meséset, tudod, olyan táltosat,
mert félek, hogy majd látok,
de akarom, most, de rögtön, …
az már tegnap is volt, … félek 

Vituskám! nézz rám, védj,
védj meg engem, kérlek,
ha megőrülnék, a mától,
a múlttól és minden jövőtől,
ellopott szépkorom öklendem,
és félem, és félek, és fogok 

Vitus! Vituska!  tanítsd a táncot,
kegyelmedből lejtsek, dúdolva,
andalgón, sziszegve kerengjek,
védett ördögfióka a jelmez, …
pszt! csak Te ismerj meg!
majd toporzékolunk, Veled 

verjenek a csörgők, sípok,
pléh hordó dobok csapásai,
a tombolást vezényeljék, …
de Vitus! az alkonyomra, … kérlek,
ne rángjak gúzsban kötél végén,
se zubbonyban ne délcelegjek 

a tánc, a tánc, a kegyelmes kéj,
suttogó rikoltás fetrengése óvjon …
Vituska! vigyázz, megőrültek! …
még ők mutogatnak, … rám, … nekem