aszfaltra préselt ujjlenyomat
fehérre fagy
útvesztőké
követőké
gumipacsnisok
négykézláb sündörgő autók
csak a suttogás
irritáció füleinknek
kíváncsiak
szemük gúvad
éhesek 

süketek
párbeszédük
pár beszéd
vakok
szájról olvasnak
gyomor nyomorszag
a státuszszimbólum
de autósok
amíg az utolsó autójuk
az egyikük életgörbéje
/ aszimptotikus a nullához /
a másik diszkrét
árnyként követi 

roncsok
bontás
újratestesedés 

most paradicsomok lesznek
még sohasem voltak
lehet
eddig is etettek 

melankolikus humoruk
majd bognárra vágyik
zörögjön
csattogjon a csend
volt két kéz hat láb
keresztezés
hangfogadatlan lesz
full extra
dacból csikorog
… ez közös álmuk 

a lóerőket patkoló kovács
szaruba reszeli
füstbűzbe süti a műkörmöket
 

és a kipufogócsumákból na mik
paradicsomos citromok potyognak
 

az image és a goodwill