almacsutkát zsinegre,
nyakamba,
a festett talízmán,
a forgácsai
csak díszek,
gyomromban sosem
enyésztek 

csontból féltem,
hátha király szagú,
még ha öt hangot
is fúrtam bele
meséket virágozni

nem mertem nyakba
varázsszernek,
mert a falka
vezért vonyít
a régi szagra,
és nem engem 

ha rájönnek,
a falsot torkomra
hörgik,
s feléneklik
a csillagokba
 

csak
Ádám görcse a díszem