Talán nem árulunk el nagy titkot, hogy a kutatás eredményeként az édesanya a válaszadók többségénél a példakép, míg a résztvevők elenyésző százaléka ismeri el választottjuk édesanyját példaképnek.

A közel 2000 fős válaszadók között 20%-ban szerepeltek fővárosi lakosok, több mint fele városi, a 30%-uk pedig községben, faluban vagy külföldön él. Az átlag életkor 46 év volt és a kitöltők 75%-ának van 1 vagy több gyermeke. 60%-uknak van valamilyen felsőoktatási végzettsége, 19%-uk gimnáziumi, 18%-uk szakközépiskolai diplomával rendelkezik.

A kutatás eredménye azt mutatta, hogy azok a nők lehetnek elsősorban példaképek, akik meg tudják teremteni az egyensúlyt a munka és magánélet között, valamint elértek már valamit az életeben. Szintén sokan jelölték meg az ápolt megjelenést, erős, határozott kiállást, a harmóniát és az intelligenciát.

Érdekes adat, hogy a kutatás fő kérdésére a válaszadók 20%-a nem tudott megjelölni női példaképet. 42%-a nevezte meg az édesanyját, közel 1/3-a a nagymamáját igazi NŐNEK és példaképnek. 6-6%-ot kapott a barátnő és a gyermek megjelölés is, míg az anyósok mindössze 2%-ban kerültek megnevezésre. Szintén 2%-ban jelölték meg a válaszadók saját magukat példaképnek, ami tekintve a 21. századi elvárásokat a nők felé, meglehetősen csekély arány és azt bizonyítja, hogy saját magunkat, az elért eredményeinket nem értékeljük megfelelő mértékben.

Arra a kérdésre, hogy édesanyukban mit találnak nőiesnek, a gondoskodás, kedvesség, szépség kapta a legtöbb jelölést. A válaszadók több mint fele a külsőségeket jelölte meg, úgy, mint szépség, öltözködés, csinosság, frizura, ápoltság, illat, mosoly. 40%-uk tartotta a belső értékeket a legfontosabbnak, 8%-uk azonban egyáltalán nem nőként tekint az édesanyára. Mindenképp érdekes tény, hogy a takarítás, főzés, házimunka egyáltalán nem jelent meg a válaszok között.

A kutatásban résztvevők közel felének volt jó a kapcsolata az édesanyjával és nagyon meglepő eredmény, hogy 30%-uknak pedig nem volt jó vagy egyáltalán nem volt érzelmi kapcsolata az édesanyjával. Ez az utóbbi szám rendkívül magas, amely tükrözi, hogy ennél a generációnál még nem volt annyira előtérben az önismeret, érzések tudatosítása, mint ami a mostani generációnál már sokkal nagyobb hangsúlyt kap.

Szintén a válaszadók 1/3-a nyilatkozta, hogy semmit nem tanultak az édesanyjuktól vagy inkább csak negatív példákat tudtak felidézni. Azok a résztvevők, akik viszont tanultak valamit az édesanyjuktól a nőiességről, leggyakrabban az ápoltságot és az öltözködést jelölték meg, a sütés-főzés, háziasszonyság csak az utolsó helyet kapta. A két válasz között még ezeket a tulajdonságokat jelölték meg: gondoskodás, viselkedés, kitartás, tisztaság, igényesség, kedvesség, tartás, család összetartása, szeretet, önmagamnak lenni, elegancia, csinosság, türelem, erő.

Ezt a kérdéskört tovább firtatta a kutatás és arra a kérdésre keresték a választ, hogy mi az, amit a válaszadók megtanítanának a lányuknak a nőiességről, női lét mivoltáról. Ebben az esetben már a válaszadók 2/3-a a belső értékeket és mindössze 23%-uk jelölte meg a külsőségeket.

A dobogós helyeket a kedvesség, önszeretet, ápoltság kapta, majd ezeket követte a szépség, önelfogadás, szeretet kimutatása, tanulás, önállóság, családcentrikusság, empátia, büszkeség önmagára, elfogadás, magabiztosság, nőiesség megélése, önmagáért való kiállás, önazonosság, végül pedig saját testének elfogadása és tisztelete, az, hogy gyönyörű úgy, ahogy van. Szintén érdekes, hogy ebben a listában sem kapott helyet a sütés-főzés és háziasszonyság szerepe.