Mindenkinek van egy téglája a pszichiátrián - hallottam egyszer egy tanáromtól. Ez valóban így lehet, ha nem figyelünk oda magunkra, ha az érzelmeinket nem tartjuk kordában. Az esetben is, amikor óriási tragédia történik velünk. Asszociálok a mostani nehéz helyzetekre is.Talpon kell maradnunk. Elmegyógyintézetben lenni nem lehet egy fáklyás menet. Egy ilyen helyből azonban luxushotelt alakítani... Betennéd a lábad?
Az embernek már csak a gyomra is összerándul, ha egy szanatóriumra gondol. Nem ildomos elítélni a betegeket. Manapság nagyon sok a pánik-, kényszerbeteg, a mélydepresszióról nem is beszélve. Ám ettől vannak durvább esetek: skizofrén emberek, akik hangokat hallanak, tudathasadásosak, akiknek több személyiségük van, etcetera. Egy nyílt osztály még nem is lehet olyan vészes, de a zárt... Ott még az áplók is betegek lehetnek, s nem ellenőrzi senki őket, miket művelhetnek a betegekkel. Lekötözés, verés, kényszerzubbony. És még sorolhatnánk. Sok ilyen sztorit olvashattunk már. Botrányosakat. Na de ez az épület csak valaha volt szanatórium, ez ma már egy luxushotel. Igencsak merész elképzelés, elmegyógyintézetből szállodát alakítani, én be nem tenném a lábam, ha csak nem muszáj... Sarah Pearse zseniálisat alkotott ezzel az ötletével.
A könyv borítója gyönyörű, bár hátborzongató is egyben. Ahogy ránézetem, a fentiek jutottak eszembe. Ha bemennék egy ilyen luxusszállodába, csak a betegek, a körülmények jutnának eszembe, bármilyen szép is az épület, bármilyen jó is a kaja, a felszolgálás, bármennyire kedvesek a vendégek.
A Le Sommet baljós épület, egy erdőben bújik meg, vészesen meredek, bár gyönyörű hegycsúcsok árnyékában. Kicsit olyan, mint egy kísértetkastély: kíváncsi vagy rá, belépnél, de elképesztő szorongás tölt el, ha valóban kinyitod az ajtót. Eredetileg szanatórium volt, aztán sokáig üresen állt, csak nemrég újították fel. Luxushotelt nyitottak benne. Impozáns, eldugott pihenőhelyet a svájci Alpokban - márpedig ez az utolsó hely, ahová Elin Warner menni akar. Nem is csodálom. Ő ugyan nyomozó, de jelenleg nem jár be dolgozni, úgyhogy hirtelenjében nincs jó kifogása, miért ne fogadná el a meghívást. Isaac, az öccse itt fogja eljegyezni menyasszonyát, Laure-t. Csak kezdetét veszi majd a horror...
Elin érkezésekor óriási vihar készül. Elin már eleve nyugtalan, úgy érzi, valami nincs rendben ezzel a szállodával. Jól érzi. Másnap reggelre pedig Laure eltűnik - Elinnek az ösztöneire kell hagyatkoznia, hogy megtalálja testvére menyasszonyát. Minél több idő telik el Laure eltűnése óta, annál inkább bepánikol a vendégsereg. A detektíven nagy a nyomás, hogy a munkáját sikeresen végezze el. Közben eltűnik még egy nő, aki figyelmeztette volna a vendégeket, hogy mindenkinek veszélyben forog az élete.
"Pompás gothic thriller - fejet hajt a műfaj tipikus kellékei előtt, de aztán kitör a megszokott keretek közül. Pearse prózája friss, ropogós, mint az alpesi hó, karakterei izgalmasak - még ha egyre fogyatkoznak is." - A. J. Finn, A nő az ablakban című #1 New York Times bestseller szerzője
"A szanatórium olyan könyv, amitől az ember folyton hátrapillant, hogy van-e mögötte valaki. Idegborzoló, feledhetetlen atmoszférájú thriller: kísérteties alpesi helyszín, minőségi stílus, és olyan csavarok, amiket előre nem is sejt az olvasó. Kötelező." - Richard Osman, The Thursday Murder Club című bestseller szerzője
"Óriási, elbűvölő lírai alkotás - éles kontrasztban a sötét eseménysorral. Feszült és klausztrofób. Az embernek sejtelme sincs, honnan fog feltárulni a rémisztő múlt - imádtam ezt a könyvet." - Karen Dionne, A lápkirály lánya című bestseller szerzőjétől
"Lúdbőrös az ember a helyszíntől, ügyesek és sebezhetőek a karakterek chilling, és ahogy halad előre az ember, lassanként rátör a klausztrofóbia. Erősen ajánlott." - Sarah Pekkanen, az És én téged el nem hagylak című #1 New York Times bestseller társszerzőjétől
"Egyszerre pszichológiai thriller és klasszikus krimi - átgondolt szerkezetű, erőteljes alkotás." - The Sunday Times (UK)
"Színes, feszült bűnügyi történet, konkrétan és átvitt értelemben is borzongató atmoszférával..." - Irish Times
"Ebben a baljós épületben lassan kiválnak az árnyak közül a sötét titkok. Hitchcock és du Maurier stílusa is visszaköszön, de Pearse hangja egyéni, és csodálatosan közvetíti az érzelmeket." - Daily Mail
"Tökéletesen klausztrofób helyszín, feszes rejtély, csak tűkön ülve tudja olvasni az ember." - Natasha Preston, The Cellar című New York Times bestseller szerzője
"Sötét, sokkoló és vérfagyasztó - nagysikerű debütálás. Fenséges a stílusa, Pearse nagy jövő előtt áll." - Sally Hepworth, The Mother-in-Law című bestseller szerzője
"Rafinált és hajmeresztő - minden benne van, ami egy thrillerhez kell. Őszintén ajánlom!" - Simon Lelic, A ház szerzője