Nem lehet gyermekem - más vajon kihordaná nekem?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a biológiai okokból meddők aránya 4-5%-ra tehető. További vizsgálatok adataiból kiderül az is, hogy a meddőség, a házasságok kb. 14-15%-ban fordul elő. 35 év felett azonban már 25%-os az arány. Amerikában a heteroszexuális párok között 5 millióra becsülik a meddő párok számát. A meddőségnek sok oka lehet mind a férfi, mind a nő részéről. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy ez a jelenség világméretű probléma. Nem csupán fizikailag, hanem lelkileg is megterhelő a gyermektelenség állapota. Azonban fontos megjegyezni, hogy nemcsak ők érintettek ebben a nehéz helyzetben, hanem a családjuk mellett közeli hozzátartozóik, barátaik, tehát az egész mikrokörnyezetük, akivel a problémájukat megosztják. A probléma ugyanis megterheli a párok szüleit is, akik szeretnének nagyszülőkké válni, de közvetve számos más kapcsolatukra is kihatással lehet. 

Béranyaság

Béranyaság az a folyamat, melynek során egy termékeny nő (béranya) egy másik személynek vagy párnak gyermeket hord ki a testében. A béranya lehet a gyermek vér szerinti anyja, ebben az esetben mesterséges megtermékenyítés útján esik teherbe, vagy történhet megtermékenyített embrió beültetésével, ahol a béranya és a gyermek kapcsolata már nem vér szerinti. A béranya részesülhet (anyagi) ellenszolgáltatásban, de felajánlhatja szolgálatát empatikus megfontolásból is.  A 21. században ez a jelenség rendkívül vitatott.

 Azok szerint, akik támogatják, nem lenne szabad tiltani egy olyan alternatív lehetőséget, amellyel meddő párok saját gyermeket vállalhatnak. Hiszen a meddő párok nagy többségénél a kihordással van egészségügyi probléma. Az ő esetükben arról lenne szó, hogy saját ivarsejtjeikből mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriókat más hordja ki. Az ellenzői viszont azzal érvelnek, hogy a béranyaság morális és jogi kérdéseket vet fel, az ezt vállaló, általában rossz körülmények között élő nőket pedig kihasználják. Valamint egyesek szerint lehetetlen kilenc hónap után úgy elszakadni egy csöppségtől, aki addig az anya testében fejlődött és mocorgott, még akkor is, ha valaki másnak a vér szerinti gyermeke. 

Legális vagy nem legális ez itt a kérdés: Magyarországon belül és kívül     

A béranyaság vagy dajkaanyaság – ez utóbbi esetében a gyermeket kihordó nő nem kap ellenszolgáltatást – a világ számos országában engedélyezett. Dajka anyát leginkább a rokoni vagy nagyon közeli barátságokból lehet keresni, míg béranyát az ember akárhonnan is előkeríthet juttatások fejében. Ez akár 5 millió Ft nagyságú is lehet, ráadásul iszonyat sok procedúrán kell végig menniük az örökbefogadó szülőknek, hogy a végén meg is kaphassák a babát. 

Magyarországon az 1997-es egészségügyi törvényben tervezték rendezni a kérdést – amely bizonyos feltételekkel lehetővé tette volna a dajkaanyaságot –, ám a jogszabályt a hatályba lépés előtt visszavonták.  A dajka- vagy béranyaság azonban nem szerepel önálló büntetőjogi tényállásként a Btk.-ban, az ehhez hozzájárulókat a családi jogállás megsértése miatt büntethetik.  Bár 2002-ben újra felmerült a kérdés, azzal a feltétellel, hogy csak közeli hozzátartozók hordhatják ki a babát, és nem kérhetnek érte pénzt. Azonban a szakértők miatt újra meghiúsult a szabályzás. 

Magyarországon annak ellenére, hogy a béranyaság nem bűncselekmény, mégsem végezhetik magyar orvosok itthoni kórházakban. Amennyiben egy gyermektelen házaspár talál egy béranyát, akkor külföldön elvégezve a beültetést, talán nincs következménye, sem akadálya annak, hogy Magyarországon a házaspár örökbe fogadja a gyermekét. 

Németországban, Romániában, Ukrajnában és a világ sok más országában pedig engedélyezett, persze a hozzá tartozó jogszabályok betartásával. Angliában és az Egyesült Államok 12 államában is legális a béranyaság, de csak szigorúan ellenőrzött keretek között. Ám így is előfordul, hogy a párok többnyire pénzt adnak a dajkaanyának. Indiában pedig egyenesen üzletszerűen zajlik a dolog, és nem titok, hogy a gyermeket kihordó, többnyire szegény anyák juttatást kapnak mindezért. Akik azonban bennfentesek a témában, tudják, hogy, ha azt szeretnék, hogy másvalaki hordja ki babájukat, magyar anyát is találhatnak, aki örömmel segít pénzügyi ellenszolgáltatásért cserébe.

Az ellenérték fejében történő örökbefogadást mind a magyar, mind a nemzetközi jog tiltja. Ha ezért valaki mégis pénzt ad, a bíróság később akár el is veheti tőle a kicsit. Továbbá hiába köt szerződést a pár a béranyával, ha az mégsem akarja átadni a megszületett gyermeket, nem kényszeríthető, és a biológiai apától ugyanakkor tartásdíjat követelhet.

A jogászok szerint mindezek ellenére hazánkban legalább a családon belüli dajkaanyaság lehetőségét meg kellene teremteni, hogy a másként gyermeket vállalni nem tudóknak is születhessen utódjuk. Egyes szakértők szerint csak megfelelő jogi szabályozással lehetne elejét venni a visszaéléseknek, amelyben kitérnének a biológiai szülők és a szülőanya jogaira és kötelezettségeire is. Addig maradnak a kételyek és a kérdések.