Vannak nők, akik a szülést követően is lánykori alakjukkal büszkélkedhetnek, és ezért szinte semmit sem kell tenniük, de akadnak olyanok is, akik az álomalakért mindenre képesek, még akár az evésről is lemondanak. Ők a mamarexia áldozatai.
Ha valaki húszéves koráig nem küzdött evészavarral, nem valószínű, hogy a kismamaság hoz elő belőle komolyabb problémát. Az evészavar nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú, évtizedeken át zajló folyamat, gyökerei akár féléves korra is visszanyúlhatnak. Ha olyan trauma vagy sokk ér egy kisgyermeket, melynek hatására elveszíti biztonságérzetét, vagy édesanyjától nem kapja meg a szükséges törődést és figyelmet, nem fog biztonságosan kötődni. Éppen ezért a szorongás és a frusztráció későbbi élete során minden változásnál vagy bizonytalan szituációban előjöhet. Az evészavar kulcsfogalma ugyanis a változástól való félelem.
Amikor az újdonsült anya találkozik újszülöttjével, és tudatosul benne, hogy ezentúl minden más lesz, hiszen mostantól felelős egy kis lényért, ugyanez a félelem jelenik meg, hiszen egy teljesen új, ismeretlen élethelyzetbe került. Vannak, akik megpróbálnak mindent ugyanúgy csinálni, mint anyává válásuk előtt, nem törődve azzal, hogy ez milyen következményekkel járhat a gyermekükre nézve. Sokszor ebben a férj is asszisztál, kihasználva, hogy így mindenki maradhat a régi férj-feleség szerepkörben.
Az evészavarban szenvedők másik jellemzője, a rugalmatlanság, tulajdonképpen a változtatásra képtelenségből fakad. Nem képesek az új szituáció feldolgozására és az alkalmazkodásra sem, ugyanakkor hatalmas megfelelési vágy is munkál bennük, s a kettő együtt mérhetetlen feszültséget generál.
A szülés után, az új jövevény érkezése miatt az újdonsült anya elbizonytalanodik, sérülékennyé válik. Az addig lappangó probléma, az evészavar, a nagy változás és a biztonságérzet ebból fakadó elvesztése miatt újból felerősödik.
Ugyancsak a betegség felerősödéséhez vezet az eddigi napirend felborulása: a pici mellett nincs idő szinte semmire.
A szülés után az evészavarok újbóli megjelenésének háttérokait három csoportba sorolhatjuk:
- pszichés: az anyukák öntértékelése meginog, negatívan viszonyulnak megváltozott alakjukhoz, nem akarják elfogadni ezt a változást, az evésre és az éhségre mint ellenségre tekintenek.
- biológiai: az új napirend kialakulásáig több hónap is eltelhet, s ha az édesanyának nincs hatékony segítsége, bizony sokszor még délben is pizsamában jön-megy, éhesen, hiszen még enni, főzni sincs ideje.
- társas kapcsolatok rendszeréből fakadó: ebben a kiélezett élethelyzetben újra terítékre terülnek a gyermekkori sérelmek, az anya-lány kapcsolat, a párkapcsolat minősége, barátokkal való kapcsolat megváltozása.
Ha a következő jeleket észleled magadon, érdemes orvoshoz fordulni, mert szakember segítségére lehet szükséged:
- az életkorodnak és a testmagasságodnak megfelelő normál testsúlynál lényegesen könnyebb vagy, s ezt koplalással éred el (BMI indexed értéke alacsonyabb, mint 18);
- rettegsz a súlygyarapodástól;
- havi vérzésed legalább 3 hónapon keresztül kimarad (oka: a szervezet fontosabbnak tartja, hogy életben tartsa a testet, és minden energiát erre fordít) ;
- testképzavar (akármennyit is fogytál, mindig kövérnek látod magad, holott a rokonaid, ismerőseid állítják, már szinte tűbe lehetne fűzni téged);
- figyelmed középpontjában szüntelenül a testsúlyod és az ételek állnak, folyamatosan számolod a kalóriákat;
- bizonytalan vagy, negatív az önértékelésed;
- huzamosan vagy rendszeresen szedsz hashajtót, zsírégető tablettát, iszol fogyasztó teát, hogy megakadályozd a zsírlerakódást.
Mint minden pszichés eredetű problémára, az evészavarokra is igaz, hogy a változást a betegnek kell akarnia. Ha egy evészavaros felismeri, hogy beteg és segítségre szorul, az már jó jel, de sokszor a végletekig tagadja, hogy vele bármilyen probléma lenne, s ilyenkor a család és a barátok felelőssége, hogy a kezelésre szorulót elvezesse a megfelelő szakemberhez.
A jó szakember komplexen kezeli a problémát, feltárja a pszichés és társas okokat, és megvizsgálja az étkezési szokásokat, étkezési naplót írat, és bevonja a páciens társát, családját is, akik együttműködve, hatékonyan segíthetik a gyógyulást.
Az evési zavarok és az elhízás lelki hátteréről, valamint a fogyás pszichológiájáról bővebben olvashatsz dr. Lukács Liza, Ágytól-asztaltól… Evészavarok és párkapcsolati problémák című könyvében és a www.mashogy.hu oldalon.
Kép forrása: http://www.flickr.com/photos/blackstarryskyy/5005472394/sizes/z/in/photostream/