1. Mikor van szükség császármetszésre?
A hivatalos állásfoglalás szerint abban az esetben kerül sor császármetszésre, ha a természetes szülés rizikót jelent a baba vagy a mama számára. Ám nemcsak akkor kerül műtőbe az édesanya, ha közvetlen életveszélyben van ő vagy a magzat, hanem akkor is, ha ún.  programozott császárral hozza világra csemetéjét. Ez azt jelenti, hogy az orvos nem várja meg a szülés megindulását, hanem a feltételezett szövődmény megelőzésére műtétet végez az előre kijelölt időpontban.

2. Jobb a babának, ha császárral születik?
Attól függ. Sok olyan eset van, amikor életmentő ez a beavatkozás: ha keresztben fekszik a baba az anyukája pocakjában, vagy hirtelen megszűnik a megfelelő oxigénellátása, gyengül a szívhangja. Ám ha nincs szó vészhelyzetről, nem egyértelmű, hogy jót tesz-e a babának, hogy hirtelen emelik ki a méhből. Születéskor a szülőcsatornán áthaladásnak fontos funkciója van: ilyenkor a babában stresszhormon termelődik, amely felkészíti őt az alkalmazkodásra, tüdejéből kipréselődik a magzatvíz, és így ritkábban fordulnak elő légzési nehézségek.

3. Kérhetem, hogy császárral szüljek?
Kérni lehet, de csak megalapozott, szakmai indokok alapján lehet a műtét mellett dönteni. Igaz, műtéti indokot nem nehéz találni, s ma már egyetlen orvos sem gondolja, hogy természetes szülésre kellene kényszeríteni az attól rettegő kismamát, de nagyon fontos, hogy az anyuka tisztában legyen a műtét kockázataival, lehetséges szövődményeivel és minden, döntéshez szükséges információ rendelkezésére álljon. Világszerte élénk vita folyik erről a kérdésről, s nagyon megoszlanak a szakmai vélemények, ám egyre több orvos foglal amellett állást, hogy a kismama kívánságát kell elsősorban figyelembe venni.

4. Veszélyesebb a műtét, mint a szülés?
Manapság eluralkodóban van az a szemlélet, hogy a szülés kiszámíthatatlan, és egy bizonyos pontont túl már nem befolyásolható, ehhez képest a műtét tervezetten halad, és rutinmunka, amely csak fél órát vesz igénybe. Az orvostudomány, az újabbnál újabb technológiák valóban lehetővé teszik, hogy a kényelmetlenségeket minimálisra csökkentsék, és esztétikai szempontból sem kell már a császáros kismamának hason éktelenkedő metszéstől tartania, ugyanakkor nem árt tudni, hogy mégiscsak nagy hasi műtétről van szó. A fertőzésveszély, az összenövések kialakulása, a vérrögképződés valós veszélyek, a méhen ejtett vágás pedig heg marad mindörökre, ami a következő szülés kimenetelét is befolyásolja.

5. Milyen esetekben biztos, hogy az orvos a császármetszés mellett dönt?
- a kismama ikreket vár;
- a baba farfekvéses, és első baba;
- az anya kistermetű, és a pici becsült súlya nagy;
- a magzat lombikbébi-eljárással, meddőségi kezelés eredményeképpen fogant;
- a baba koraszülött, és a 34. hét előtt indult meg a szülés, vagy a terhesség befejezése indokolt;
- a méhen korábban műtéte végeztek;
- már két vagy több császármetszése volt a kismamának, vagy az előző császármetszés óta nem telt el legalább egy év;
- burokrepedéstől vagy -repesztéstől számított 12-16 órán belül nem születik meg a magzat.

6. Altatást vagy érzéstelenítést kérjek?
Ha lehetőség van a választásra, érdemesebb a kevésbé drasztikus és korszerűbb gerincérzéstelenítés mellett dönteni, amelynél jóval kisebb a szövődmények kockázata. Az altatással szemben kevésbé befolyásolja az újszülött viselkedését, életműködését, és az anya végig éber állapotban marad, ami a szülés-születés pillanatában érzelmileg fontos.

7. Hogyan zajlik az érzéstelenítés?
A gerincközeli érzéstelenítésnek két típusa közül lehet választani. Az egyik a spinális érzéstelenítés, ekkor a gyógyszert a gerinccsatornába fecskendezik, miután beadtak egy helyi érzéstelenítő injekciót. Hatására az alsó bordaívektől lefelé semmit sem lehet érezni. Minél vékonyabb tűvel adják be, annál jobban csökken egy kellemetlen szövődmény, a műtét utáni két napon belül fellépő erős fejfájás valószínűsége.
Az epidurális érzéstelenítést főként vajúdás közben alkalmazzák, mert megfelelően adagolva jelentősen tompítja a fájdalmat, de a méhösszehúzódások érezhetőek maradnak, így nem zavarja meg a szülés természetes menetét. Másik előnye, hogy az injekciót úgy adják be, hogy nem szúrják át a gerinccsatorna burkát, hanem az azt körülvevő térbe kerül a gyógyszer, ezért elenyészően ritkán fordul elő akár enyhe szövődmény is.

8. Miért hagyják az orvosok, hogy császár előtt több órán keresztül vajúdjanak a kismamák?
Bár felesleges kínzásnak tűnhet, korántsem az. A méhösszehúzódások, az ilyenkor zajló hormonális változások az újszülött alkalmazkodását segítik, és a szülés utáni vérzés mértékét is csökkentik.

9. Ha császárral szültem, már nem szülhetek természetes úton?
Az orvosok többsége egyetért abban, hogy egy császármetszés után, ha az előző műtét indokai nem ismétlődnek, jó esély van természetes szülésre. Még két császármetszés után sem nő jelentősen a heg szétválásának esélye, köszönhetően a modern műtéti technikának. Ennek ellenére a legtöbb orvos ilyenkor már nem vállalja be a kockázatot, és inkább a császár mellett dönt.

10. Mikor kelhetek fel műtét után?
Ahány kórház, annyi szokás, de nagyjából minden orvos egyetért abban, hogy minél előbb megtörténik, annál jobb, mivel így csökken a vérrögképződés veszélye. Altatás után akkor kelhet fel az anyuka, ha már öntudatánál van, és biztosan meg tud állni a lábán, gerincközeli érzéstelenítés esetén pedig akkor, ha már érzékeli és mozgatni tudja a végtagjait, ami nagyjából öt-hat órával a műtét után szokott bekövetkezni.

Képek forrásai: www.breastfeedingbasics.com