"HA MEGKÉRDEZIK, MINDIG AZT SZOKTAM MONDANI, HOGY ŐK AZ ÉN GYEREKEIM - MIND A TIZENNÉGYEN!"
Sokan kérdezték tőlem, hogy hogyan kezdődött a bölcsi-sztori, s miért éppen ez lett "Az Út"?
Mindennél jobban szerettem volna gyerekekkel foglalkozni, mert tudtam, hogy egyik másik munka sem érdekel annyira, mint ez. Mivel egyke vagyok, már kiskoromtól kezdve imádtam, ha gyerekek vettek körbe. Igazi hivatásként gondoltam erre a pályára, de azzal soha nem tudtam megalkudni, hogy a mai Magyarországon sajnos a pedagógusok bére egyenlő a zsebpénz fogalmával.
Így az ELTE óvodapedagógiai szakán töltött egyetemi éveim alatt jöttem rá, hogy nem elég egy életet vagy egy vállalkozást a gyerekek szeretetére építeni, hanem ahhoz, hogy egy üzletet jól tudjak vinni, rengeteg más dologra is szükség van. 21 évesen úgy gondoltam, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció-és médiatudomány szakára való beiratkozás segíthet majd a céljaim elérésében és nagyobb rálátásom lesz az üzleti dolgokra is, mint "szimpla" óvónőként.
A második diplomámat így már a frissen elkészült bölcsi ideiglenes, fából tákolt kis lépcsőjén fogtam a kezemben.
Nem volt könnyű időszak egy teljes felújítást menedzselni segítség nélkül, 24 éves szőke nőként. Mindeközben lepkéket ragasztani a falra és közben komoly szakdolgozatot írni egy teljesen másik témában: mondhatjuk, hogy életem egyik legintenzívebb időszaka volt.
Lélegzetvételnyi időt sem hagyva magamnak, a második diploma megszerzése után szeptemberben megnyílt a saját bölcsődém.
Emlékszem, mennyire libabőrös voltam, amikor a nyílt napunk után szeptember végén végre csörgött a telefon, hogy minket választottak, megvan az első beiratkozás. Csak szaladtam a Városmajori futópályán a kávémmal a kezemben, és nem hittem el. Szerintem örömömben lefutottam vagy tíz kört is, mire elmúlt a libabőr.
De abban az évben teljesen valahogy sosem múlt el: imádtam minden percet, pedig közben beiratkoztam még egy képzésre, hogy a harmadik diplomám is megszerezzem.
Ezzel párhuzamosan nem győztem az eleinte egy szem csemetémet vinni a parkba, pékségbe, kirándulni, úszni és tököt faragni. Minden járókelő azt gondolta, hogy az én lányom, én pedig senkit nem javítottam ki :) Csodálatos emlékeim vannak ebből az időszakból.
Mint kezdő vállalkozó, több csapdába is belefutottam, de ennek ellenére találkoztam olyan emberekkel, akik megfogták a kezem és egyengették az utam, vagy segítettek abban, hogy mit kellene másképp, vagy jobban csinálnom.
Ennek, továbbá a megfeszített éjjel-nappali munkámnak köszönhetően kinőttük az első bájos kis bölcsit, és 2019 szeptemberében egy nagyobb, önálló kerttel rendelkező családi házba költöztethettem a "gyerekeimet".
"VAN, AKI ENGEM INSPIRÁL ÉS VAN, AKIT ÉN INSPIRÁLOK, ÉS EZ ÍGY VAN JÓL"
Azt, hogy a hivatásomat jól vagy rosszul végzem, az is mutatja, hogy az új bölcsibe a szülők 90%-a jött velünk, hiszen mindenképp nálunk akarták folytatni ezeket a korai éveket a kicsikkel együtt.
Az elmúlt 4 év alatt több, mint 68 gyermek volt a kezeim között, tehát ugyanennyi családot ismerhettem meg, s tanulhattam rengeteget arról, hogy a mai szülőknek, gyerekeknek milyen igényeik vannak.
Gyakran egyeztetek egyébként más bölcsődék vezetőivel akár külföldön is, hogy ott vajon hogyan csinálnak egy adott dolgot szakmailag, és milyen új lehetőségek, utak vannak a nevelésben. Nagyon szeretem ezeket az alkalmakat, hiszen ugyanazokkal az örömökkel és nehézségekkel nézünk szembe, inspiráljuk egymást.
Ha egy bölcsődében dolgozol, mindenki azt gondolja majd, hogy ez egy "édes" munka, és egész nap nem csinálsz mást, mint énekelsz és bábozol. A kis kezek simogatásától relaxálsz, az ölelésektől pedig feltöltődsz.
De a kemény valóság az, hogy amikor fél hatkor becsukom a kapukat, akkor még tárgyalok a könyvelőmmel, feltöltöm a napközben készült képeket a gyerekekről, levelezek a szülőkkel különböző dolgokról és megrendelem az ebédet, intézem a fényképezést, a ballagást, a karácsonyt vagy az anyák napját, esetleg interjúkat szervezek vagy az együttműködő partnereinkkel ápolom a kapcsolatot.
Végiggondolom, hogy a kolléganőim és a gyerekek "elégedettek voltak-e a nappal", és erről rendszeres meetingeket is tartunk.
Jelentős marketingtevékenységet végzek főként éjjel, akkor van rá időm és valahogy erre ilyenkor jobban is áll rá az agyam...és hopp, máris a nap 26. órájában tartok.
Mindezek után reggel 7.30-kor beteszem a kulcsot a zárba, és igazi kontrollmániásként
Mindemellett egy kedves kolléganőmmel megalapítottuk a tavalyi évben a Vállalkozó Pedagógusok nevű projektünket, ahol rendszeresen workshopokat tartunk.
Olyan információkkal látjuk el a szakmában tevékenykedő, vállalkozni kívánó jelentkezőket, amelyért én magam öt évvel ezelőtt minden pénzt megadtam volna. Rengeteg időt és energiát spórolunk a résztvevőknek azzal, hogy részletesen beleláthatnak egy bölcsi és/vagy egy fejlesztő mindennapjaiba, működtetésébe, alapításába és engedélyeztetésébe... valamint természetesen a marketingről és a kommunikációról is szót ejtünk.
Ennél a típusú vállalkozásnál nagyon jól fel kellett mérni, hogy milyen a célcsoport és az aktuális piac.
Elképesztően fontos a rugalmasság és a türelem minden téren, amire néha magamat is emlékeztetnem kell.
Óriási örömömre idén már harmadszorra vehetek rész a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing tanszékének kurzusain, mint vendégelőadó: hihetetlen nagy feltöltődés minden alkalommal találkozni az alap-és mesterszakos hallgatókkal is. Az órák is nagyon izgalmasak, hiszen a saját bölcsimet mutathatom be a "Márkaépítés" vagy a "Kreatív - és médiatervezés a reklámban" keretein belül. Van egyébként olyan hallgató is, akivel azóta együtt dolgozunk, imádom a lelkesedésüket!
(Ez az év nagy kihívás volt nem csak nekem, hanem szinte minden vállalkozótársam számára.
Kihatással volt mind az üzleti, mind a magánéletemre, és még több energiát kellett arra fordítani, hogy a vállalkozás jó irányba haladjon és stabilan fennmaradjon. Nem volt könnyű, de rengeteg tervem van még és ez átsegített a legnehezebb napokon is.)
AZ ELSŐ "INSTAGRAM-BÖLCSI", A BABYGARDEN NIGHTCARE ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK
Mi a titok? Nincs titok. Mindig a személyiségünkkel dolgozunk, ez a legfontosabb és ezt a kollégáimnak is próbálom átadni. Ha szívből dolgozol, azt megérzik a szülők. Én például túlzottan empatikus ember lévén mindig beleképzelem magamat az anyukák helyzetébe, mikor reggel leteszik nálunk a kicsit. Hiába tudják, hogy a legjobb kezek között van, akkor is tudom, hogy fontos nekik a visszacsatolás...
Így ezt átgondolva mi váltunk Budapesten az első, Instagramon is aktívan jelen lévő családi bölcsődéjévé, ahol az anyukák akár élőben tudták követni, hogy mit csinálunk épp a kicsikkel. A visszajelzések alapján ezt nagyon szeretik és igénylik is a szülők. Sokszor ez egyébként rengeteg időt elvesz, de szeretem csinálni.
A versenytársaimnál sokkal nagyobb hangsúlyt fektetek mind a külső, mind pedig a belső kommunikációra, ami szintén egy plusz szolgáltatás a minket választó szülők számára.
Szintén elsőként vezettem be a bölcsődés korosztály számára az úgynevezett BabyGarden Nightcare Pizsipartykat. Megnyugvás a gyermekeknek, hogy a megszokott helyen, a megszokott pedagógusokkal tölthetik az idejüket, a szülők pedig nyugodtan lazíthatnak akár otthon is - nem kell a babysittert kerülgetni vagy sietni haza éjfélkor.
Az egyéb szolgáltatásaink között megtalálható a zenebölcsi, a babajóga, a játékos angol, a torna és a tánc, valamint rengeteg kézműveskedés is. Hosszan vagyunk nyitva, hogy ne kelljen a dolgozó anyukáknak aggódnia délutánonként a kocsiban araszolva.
Óriási kertünk és az ingyenes parkolás pedig szintén a szülők és a gyerekek kényelmét szolgálják.
Idén nagy örömömre már márkanagykövetünk is lett az egyik régi anyukánk, Nyaka Dóri személyében, illetve több együttműködő partnerrel bővültünk.
Nagyon izgatott vagyok és rengeteg tervem van a jövőre nézve szolgáltatások és bővítések terén!