Én azok közé tartozom, akik szeretik a húst is és a vega ételeket is, de sosem tudnék vegetáriánus lenni. Történt egyszer, hogy kipróbáltam, milyen lehet a vega élet, és egy egész hétig lemondtam a húsról.
Vagyis igazából úgy történt, hogy egy hétfői napon kezdtem, majd pénteken hazaérve a munkából úgy döntöttem, minek levenni a cipőt és a kabátot, azonnal húshoz kell jutnom, mert megőrülök, csilingelt a szervezetem, és elő is kaptam a hűtőből a nagymamámék házi kolbászát. Akkor rájöttem, hogy nem arról van szó, hogy nem tudok vega lenni, hanem engem kínozni lehet azzal, ha nem ehetek húst. Nem tudnék lemondani például egy ilyen csodálatosan gőzölgő kacsáról. Ettől függetlenül imádom a vega ételeket is vagy a natúrabb ízeket, de hús nélkül nem működöm.
Amúgy minden látszat ellenére a kacsasütés nem nagy dolog, csak be kell tartani a szabályokat. Például, hogy be kell irdalni, mert különben száraz lesz, és hogy szerintem az a jó, ha gyümölccsel készül, mert nélküle olyan puritán lesz, nem mellesleg a gyümölcs levet enged, és finomítja a húst. A másik dolog, hogy a kacsa frissen jó, nem érdemes, szerintem, több napra beraktározni belőle, mert folyamatosan szárad, és veszít az élvezeti értékéből.