2013-ban Magyarországon az álláskeresés igen csak bonyolult folyamat. Nem elég megírni egy profi önéletrajzot, állandóan frissíteni és újítani a motivációs levelet, az ember folyamatos tortúráknak is ki van téve: próbacikkírás, feladatsor-megoldás, számítógépes teremben való tesztelés, próbanap, pszichológiai teszt kitöltése és még sorolhatnám. A státusz betöltéséhez egy egész kálváriát kell bejárni, és heteken keresztül többkörös fordulókat kell végigizgulni és teljesíteni.
Munkahely kevés van, a munkanélküliség pedig hatalmas, így a munkáltatók tulajdonképpen bármilyen elvárást támaszthatnak a leendő jelentkezőknek. Az álláshirdetésekben az egyszerű pár sorostól kezdve a bonyolultig minden féle kiírást találhatunk. Jelentkezhetünk olyan helyre, ahol az idegen nyelvtudás csak előny, de az önéletrajzodat és a motivációs leveledet is angolul várják. „Ha tűröd a monotonitást, de kreatív vagy, küldd el ide az önéletrajzodat.” – olvashatjuk pár sorral lejjebb. „Legyél nálunk gyakornok, fél évig alig fizetünk vagy egyáltalán nem.” „Legyél képzett, de ne legyél túlképzett, legyél fiatal, de legyen vagy öt év releváns tapasztalatod.” „Legyen biztonságos családi háttered, normális férjed, és ha van gyereked, akkor már több ne legyen.” A követelmények néha összeférhetetlenek, és van, hogy teljesíthetetlenek. A mondás viszont igaz, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét, aki pedig keres, az talál. Feladni pedig nem ér. Mivel a munkapiac állandóan mozog, van, aki nyugdíjba megy, van, aki otthon marad a babával, van, akit kirúgnak, mindig van, ahol feláll valaki az asztaltól, és oda már is leülhet a következő. Megijedni tehát nem kell, csak arra figyeljünk oda, hogy ne zökkenjünk ki a mindennapokból.
- A munkakereséssel járó hosszú, unalmas napok alatt teljesen kizökkenhetünk az eddig megszokott rendszeres életünkből, és ha nem vigyázunk, könnyen ellustulhatunk. Nagyon fontos tehát, hogy tartsuk be a napirendünket, reggel kelljünk fel korán, térjünk vissza a rég nem látott reggelizőasztalhoz, majd egy kiadós evés és egy forró cappuchino után kezdjük meg az álláskeresést.
- Használjuk az internet adta lehetőségeket, ne csak az álláskereső portálok oldalain nézelődjünk, hanem azoknak a cégeknek az oldalán is, ahová esetleg menni szeretnénk. Sok cég ugyanis nem költ külön pénzt további hirdetések feladására. Nézzük meg az álláskereső Facebook-oldalakat is (pl. Szárnyas Fejvadász), hiszen itt naponta több 10 lehetőséget találhatunk.
- Jelentkezzünk be a munkaügyi hivatalba, hiszen ha eddig már lehúztunk 3 évet egy másik állásban, segélyben részesülhetünk, mellette pedig olyan munkahelyeket kínálnak nekünk, ahová mint regisztrált munkanélküli könnyebben felvételt nyerhetünk.
- Ne felejtsük el az egészségügyi biztosításunkat. Amennyiben nem vagyunk bejelentett állásban, és már a munkanélküli segélyünk sem jár, senki sem fizeti utánunk a TB-t, így nem fog ellátni az orvos a rendelőben. (NAV-irodákban tudsz csekket kérni, havonta 6600 Ft-ot kell befizetni, egészen addig, amíg újra nem állsz munkába.)
- Motivációs levelünket állandóan frissítsük a megjelölt pályázathoz, legyünk kreatívak és mindig őszinték, hiszen egy állásinterjún hamar lebukunk, ha például nem beszélünk angolul.
- Látogassuk a közelünkben meghirdetett állásbörzéket, hiszen itt a cégek személyes képviselőitől tudunk kérdezni és informálódni, könnyebben el tudjuk dönteni, valóban nekünk való-e a munka.
- Szóljunk ismerőseinknek, munkanélkülinek lenni egyáltalán nem ciki, és ha többen tudják, többen fognak tudni segíteni.
képek forrása: http://www.examiner.com ; http://www.americanprogress.org