Scherbák Magdaként (Papír Margit) látta meg a napvilágot, 1908. december 14-én Kronémer Mária énekes- és színésznő és Scherbach Sándor színész gyermekeként. Testvére, Viktor, filozófus, zenész, asztrológus. Édesapját három éves korában elveszítette. Édesanyja újból férjhez ment Galánthay Balogh Béla színész-rendezőhöz.

Szepes Mária szülei nyomdokába lépett, és belekóstolt a színészetbe. Első szerepét a Cigányszerelem című operettben játszotta, mindössze kétévesen. Ezután a Megfagyott gyermek (1921) című filmben is szerepelt, ami Franciaországban díjat nyert némafilm kategóriában.

Bár szerette a színészkedést, elmondása szerint már kilencévesen az írói pályára készült. Verseket, novellákat írt. Érettségije után irodalmat, pszichológiát és művészettörténetet tanult. Eközben megismerkedett férjével, Szepes Béla sportolóval, akivel hosszú éveket töltöttek Berlinben. Itt tovább folytatta tanulmányait, különösen a vallásfilozófiában és a karakterológiában mélyült el. Az 1930-as évek közepén költöztek vissza Magyarországra.

Hazatérésük után súlyos tragédia árnyékolta be életét. Gyermeke, Miklós Béla hét hónapos korában meghalt.

„Átutazóban volt nálam... Sok becsvágyat, igényt, káprázatot temettem el vele, amelyek talán más irányba terelnek különben, mint amerre haladnom kellett.” (Szepes Mária)

Szepes Mária ezután is rajongott a gyerekekért, számukra írta a 19 kötetre kiegészülő Pöttyös Pannit, és különböző címeken még hét mesekönyvet. Kisfia halála után írta meg egyik főművét, a Vörös Oroszlánt. Kezdetben novellának indult, de végül sikeres regény vált belőle.  

A könyv egy véget nem érő utazásra hívja az olvasót: feltárja négy évszázad történetét. Betekintést nyújt az alkímia, keleti filozófia világába. Arra próbálja felhívni az olvasó figyelmét, hogy minden mögött létezik valami olyan dolog, amelyet csak akkor érthetünk meg, ha elég nyitottak vagyunk, és elfogadunk olyan tényezőket, amelyeket korábban nem.

A könyv 1946-ban jelent meg, és azonnal bestseller lett. A megjelenést követő évben a könyvkiadókat államosították, így a többi könyvvel együtt bezúzták. Hamvas Béla mentett meg néhány példányt, aminek köszönhetően a regény több kiadást is megélt. Számos országban kiadták: Brazília, Németország, Svájc, Portugália.

Édesanyjával és férjével alapították meg az Összefüggések Tudományának „tilos” iskoláját 1947-ben. Édesanyja, akit mindig is a példaképének tartott, pár év múlva meghalt. Ő maga a 80-as évek közepén is tanított még.

Több díjat is kapott a magyarországi sci-fi első női képviselőjeként. Férjét 1986-ban veszítette el, 56 év együttélés után. Ennek hatására írta meg önéletrajzi regényét, az Emberek és jelmezek című könyvét.

Az irodalmi világ nagyon későn figyelt fel műveire, de ma már sorra jelennek meg írásai.

Szepes Mária rendkívül sokrétű nő volt. Pszichológiai, vallási, tudományos, ezoterikus témájú meséket, regényeket, novellákat, forgatókönyveket, dramaturgiát, zenét írt.

Smaragdtábla című művében foglalja össze azokat a dolgokat, amiket ő fontosnak tartott tudományról, természettudományról, filozófiáról, művészetről.

2007. szeptember 3-án hunyt el. Munkásságának és emlékének megőrzésére a Szepes Mária Alapítványt bízta meg.

 Néhány legfontosabb műve:

• Vörös Oroszlán
• Varázstükör
• Raguel 7 tanítványa
• Akiknek pénzük van
• Szómágia
• A szerelem mágiája
• Az öröm mágiája/Mítoszok mágiája
• A mindennapi élet mágiája

Akik érdeklődnek a keleti filozófia, az alkímia, a mágia és a különféle ezoterikus dolgok iránt, azok feltétlenül olvassák Szepes Mária műveit. Ő hitt abban, hogy minden probléma megoldásának a kulcsa bennünk van. Munkálkodnak körülöttünk olyan erők, amelyek segítségünkre vannak egy egész életen keresztül. Egyetlen dolgunk van, hogy higgyünk ezekben!

Forrás:www.szepesmariaalapitvany.hu

A kép forrása: hu.wikipedia.org