•  
    • Fenomena – A Világ, ahogy mi látjuk.
    • Fenomena – Mert Te is egy jelenség vagy.
    • Fenomena – Egyedi, mint mi, nõk, mindannyian
    • Fenomena – Nõiesen okos, okosan nõies
728 x 90

Muzulmán zarándokhely a Rózsadombon

Kevesen tudják, hogy Budapesten a Margit hídtól 5 perc sétára van egy iszlám zarándokhely meseszép rózsakerttel és pazar kilátással a városra. A Rózsadomb keleti lejtőjén Gül Baba türbéje emlékeztet arra az időre, amikor Magyarország jelentős része török uralom alatt állott. De ki volt Gül Baba, és mit jelent a türbe szó?

Gül Baba a megszálló török sereggel érkezett Budára 1541-ben. A katonai feladatokat is ellátó muszlim szerzetest bízta meg I. Szulejmán szultán azzal, hogy hozzon létre a hazánkba érkező török csapatok számára iszlám vallási központot. Miután a török hadsereg megszállta a magyar királyok székvárosát, a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban hálaadó istentiszteletet tartottak. Ez idő alatt halt meg Gül Baba: egyes források szerint a harcokban szerzett sebei okozták vesztét, máshol pedig arról olvashatunk, hogy halálának oka egyszerűen csak idős kora volt.

Személyéről kevés hiteles információ maradt fenn, inkább csak legendákból tájékozódhatunk, milyen ember is volt ő. Nagy természetjáró hírében állt, különösképpen szerette a virágokat. Naponta rózsát tűzött a turbánjába, ami miatt a Rózsák „atyja” (törökül Gül Baba) becenevet ragasztotta rá a nép. Kedvelték a magyarok, népszerű volt, mert nem kívánt vallási bonyodalmakba bocsátkozni minden egyes keresztény állampolgárral, inkább az  „élni és élni hagyni” híve volt. A rózsákat gondozó, jóindulatú és bölcs szerzetes képe olyan mélyen rögzült a magyar köztudatban is, hogy a türbe környékét őmiatta hívjuk Rózsadombnak.

 

A türbe török sírbolt, mauzóleum. Gül Baba síremléke gondosan épített kőzsámolyon áll, nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett. Padozata simára gyalult deszkával van fedve, melyen turbánnal díszített, nagy fakoporsó áll. A sírkápolnát Szulejmán szultán parancsára Mehmed 3. budai pasa építtette 1543 és 1548 között. A türbét fel is szentelték, ettől kezdődően a sírkápolna nagy becsben tartott zarándokhellyé vált, melyet messze földről érkező muszlim zarándokok rendszeresen és nagy számban látogattak és látogatnak mind a mai napig.

A síremlékhez vezető utat Gül Baba emlékére rózsakerttel vették körül, ami lépcsős kialakításánál fogva szemet gyönyörködtető látványt nyújt az arra látogatóknak. Nem csak a turisták kedvelt helye ez; a város fiataljai is szívesen üldögélnek a kert lépcsőin, ami egészen addig nem is volna baj, ha megőriznék annak állapotát. Sajnos azonban a hátrahagyott üres üdítős dobozok és egyéb szemetek nem erről tanúskodnak. A türbéhez érve látható Gül Baba egészalakos szobra, tovább haladva pedig a Dunára néző panoráma tárul elénk. Hosszú percekig elbámészkodhatunk; nemcsak a tiszta, magaslati levegő és a páratlan kilátás, hanem a vallási hely atmoszférája is hatással van itt az emberre.

A türbe elkerített belső kertben áll, és az ide látogatókat biztonsági őrök engedik be, ha jelzik nekik körülnézési szándékukat. Az őrök elmondása szerint nem ritka, hogy európai körútjukat járó török üzletemberek térnek be ide imádkozni jövet-menet. A macskakövekkel, díszkutakkal és virágágyásokkal ékesített kert méltó helye az áhítatos befelé fordulásnak. Aki nem vallási indíttatásból, csak turistaként érkezik ide, az is sok élménnyel gazdagodik a török motívumokkal díszített falak és oszlopok között sétálva. Bár a műemlék egész évben látogatható, érdemes inkább késő tavasztól kora őszig felkeresni, amikor a rózsák és a leanderek teljes pompájukban virágoznak.

A türbe mellett közvetlenül egy Gül Babáról elnevezett kávézót nyitottak. Ezt ottjártamkor épp nem találtam nyitva, pedig a zárt kapun keresztül bekémlelve egy igen hangulatosnak ígérkező teraszt is láttam. Talán egy jól megválasztott marketingkoncepcióval felvirágozhatna a hely, összefogásban a türbe üzemeltetőivel és a rózsakert karbantartóival. Biztos vagyok benne, hogy lenne igény egy török időkre emlékező állandó kiállításra, csakúgy, mint a helyenként elvadult rózsakert intenzívebb és látványosabb gondozására. A helyszín tökéletes adottságai ellenére mindez idáig ezekre nem került sor, sőt a kert közvetlen környezetét építkezési törmelékek, romos ingatlanok csúfítják. Igazán kár érte!

Bár a budapesti Gül Baba türbéje a világ legészakibb iszlám szent helye, nem ez az egyetlen türbe hazánkban. Pécsett, a Rókusdombon található Idrisz Baba síremléke, aki 16. századi török szent életű ember, híres gyógyító volt.

Gül Baba türbe és rózsakert

Elérhetőségek:
Cím: 1023 Budapest, Mecset utca 14. (bejárat: Türbe tér 1.)
Telefon: (+36 (1) 326-0062
Web: http://www.museum.hu/budapest/gulbabaturbe

Nyitva tartás:
III.1-X.31.: H-V 10-18
XI.1-II.28.: H-V 10-16

Jegyárak:
Csoportos belépő (10 fő felett): 250 HUF/fő
Belépő felnőtteknek: 500 HUF    
Belépő diákoknak: 400 HUF    
Belépő gyermekeknek (7-14 éves): 250 HUF    
Belépő nyugdíjasoknak: 250 HUF   

Forrás:

http://muzeumtura.hu/2011/06/01/gul-baba-turbeje/

http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%BCl_Baba_t%C3%BCrb%C3%A9je

http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=27

http://hu.wikipedia.org/wiki/Idrisz_Baba_t%C3%BCrb%C3%A9je

Képek forrásai:

http://www.flickr.com/photos/hatm/sets/72157618494865294/

www.budapest-tourist-guide.com

http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%BCl_Baba_t%C3%BCrb%C3%A9je

http://www.flickr.com/photos/cybermacs/sets/72157600814120008/with/1242318394/

http://www.flickr.com/photos/84554176@N00/with/3080055829/#photo_3080055829