Egyik nap azon gondolkodtam, hogyan lehetne a fiam két legkedvesebb könyvét megmenteni, amit már a legnagyobb jóindulattal is csak lapoknak lehetne nevezni, semmint könyvnek. Ekkor jutott eszembe az a megoldás, hogy ahelyett, hogy újraköttetném valahol, inkább megelevenítem a figuráit.

 

Az elhatározást nem sokkal később tett is követte: találtam egy online kreatív boltot, ahonnan a létező összes színből rendeltem filcanyagot – az A4-es méretű anyag darabja 170 Ft volt, így nem kellett óriási összeget áldoznom erre. A filc mellett hímzőfonalat is beszereztem, ugyanis ezzel a fonallal lehet a legszebben összeilleszteni az egyes darabokat.

 

Nem árt, ha van kéznél sima háztartási vatta, illetve pár szem kásagyöngy, lehetőleg fekete színben. Ha megvannak a hozzávalók, nincs más hátra, mint egy olyan nejlonzacskót keresni, amely egy kicsit vastagabb az átlagnál, és jól lehet vele dolgozni, könnyen szabható, nem töltődik elektromosan.

 

A zacskót egyszerűen a kélpeskönyv lapjára illesztve egy tollal körberajzoljuk a figura egyes elemeit, majd a zacskóból kivágjuk. Ha ez megvan, az így készített szabásmintát használva a filcanyagból kivágjuk az állatka testét, fejét, orrát és amilye éppen még van neki.

 

A szabászatot a varrás követheti. Még a test összeillesztése előtt rögzítsük az arc egyes részeit, a szemeket, bajuszt, csőrt, majd jöhet a végső alakformálás. Háromnegyed részben összevarjuk a testet, majd a háztartási vattával kitömjük a figurát, így varrjuk készre pelenkaöltéssel a játékot.

 

Az elefántot volt a legegyszerűbb elkészíteni, a pingvin sem volt bonyolult, csak hármat kellett belőle csinálni.

 

 

A legkomplikáltabb a tigris volt, a csíkjaival viszonylag sokat bíbelődtem. Eltérően a két másik állatkától, ennek szép hátat is készítettem, ha már csak két lábbal lesz kénytelen élni játékos életét.

 

 

 

A fiam el volt ragadtatva, amikor meglátta a végeredményt!