Szerda este mindenki azért gyűlt össze egy budapesti szórakozóhely alagsorában, hogy megtudja, mi a szexuális vonzerő titka. Honnan is ered a szépség megítélése, és egyáltalán mi befolyásolja a párválasztást. Az előadás iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy két turnusban tartották meg, csak azért, hogy minden jelentkező számára fény derülhessen a titokra.
A teremben nagy volt a zsivaj, mindenki várta már az előadást. Különböző célok vezérelték az embereket a helyszínre. Rengetegen voltunk, alig lehetett elférni. Aztán néma csend lett, amikor a pódiumra lépett az előadó, Meskó Norbert, pszichológus. Az előadóról érdemes annyit elmondani, hogy a Pécsi Tudományegyetem egyik karán oktat, fő kutatási területe a szexuális vonzerő darwini elméleteinek empirikus vizsgálata. Az előadás során ebből kaptunk egy szeletet.
A szépség rendkívül szubjektív fogalom. Mindenkinek megvan a saját definíciója ezzel kapcsolatban. Ráadásul nemcsak mi emberek, de a társadalom is megfogalmazza, mit gondol a szépségről, mi az aktuális trend. Szép lehet valaki, ha egészségesen táplálkozik, ha ilyen-olyan kozmetikai szereket használ, ha ilyen ruhákat hord. „Ízlések és pofonok.”
A régi időkben a kívülről jövő szépséget ismerték, a belső értékekkel nem sokat törődtek. Jól lehet, nem is igazán érdekelte őket. A szépség ekkor csak látszat volt. A fő kérdés mégis az, hogy az evolúció és a szépség mennyire befolyásolja egymást? Van-e a szépségnek evolúciós eredete? Létezik-e összefüggés a genetika és a szépség külső kialakulása között?
Meskó Norbert szerint van, legfőképpen evolúciós jelentőség. Ugyanis kapcsolat van genetika, egészség és termékenység között. A testi vonzerő jellegzetességei – a hajviselettől az arcvonásokon át a testalakig – befolyásolja nemcsak a szépséget, de a szexuális vonzerőt és a párválasztást is.
Darwint hozta fel példának, aki maga is nagy kutatásokat végzett azzal kapcsolatban, hogy mi áll az ember fizikai vonzerejével kapcsolatos döntései hátterében. Eleinte azt fogalmazta meg, hogy az egyes arcvonások egyszerűen csak a szexuális vonzerőt jelentik, és azért alakultak ki, mert az öröklődő testi vonzerő az utódokban is megjelent. Számos kutatót kért fel arra, hogy vizsgáljanak meg különböző népcsoportokat, hogy vannak-e sztenderd tulajdonságai a szépségnek, a szexuális vonzerőnek. Ahány kutató, annyiféle értelmezés született. Amit megállapítottak közösen, hogy léteznek olyan egységes, általánosan elfogadott sémák, amelyek az emberi szépségre nézve univerzálisak. Viszont a szelekció (kiválasztás) nagymértékben befolyásolja ezt, különösen, ami a vonzerőt illeti. Ugyanis ezt nagymértékben meghatározza a termékenység és az egészség. Ahogy az előadó mondta: „A fizikailag vonzóbb egyének nagyobb szaporodási lehetőséget jelentenek azok számára, akik párnak választják őket. A mai evolúciós szóhasználattal élve azt mondhatnánk, hogy a fizikailag vonzóbb egyedeknek magasabb a párkapcsolati értéke.”
Tehát, Hölgyeim és Uraim, a külső megjelenés nagymértékben befolyásolja a párválasztásunkat. Ám korántsem olyan egyszerű ez. Férfiak és nők más-más tulajdonságokat, külső megjelenést tartanak fontosnak. Számos tanulmány, kutatás azt bizonyította, hogy a férfiak sokkal nagyobb figyelmet tulajdonítanak a nők fizikai megjelenésének, mint fordított helyzetben. Az is kiderült, hogy a férfiaknál a női szépséggel kapcsolatos megítélésben fontos szerepet játszik a nők fiatalsága. Viszont a szexuális vonzerő megítélése más. Valaki a telt női alakot tartja ideálisnak, és van, aki a karcsúbbat, és adott társadalmi csoport kultúrája is nagymértékben befolyásolja ezt. Gondoljunk azokra a népcsoportokra, ahol például az ősi kínai zsugorított láb, az ún. aranylótuszláb divat hódít, vagy épp egyes törzsek nőtagjainak rézkarikákkal díszített, hosszú „zsiráfnyakára”. Ezek persze szélsőséges megítéléseket tartalmaznak a női szépségről, és Meskó Norbert is elmondta, hogy legtöbb esetben ezek nem a szépségről, vonzerőről szólnak, hanem sokkal összetettebb társadalmi jelenségek állnak mögötte, de ennek kifejtése egy másik előadás témája lehetne.
Eddig arról volt szó, hogy a szépség és az evolúció szoros kapcsolatban áll egymással, mégis rendkívül szubjektív így is. Mi az a tényező még, ami befolyásolhatja a szexuális vonzerő kialakulását, vagy éppen a „szép” definíció meghatározását? Kérem szépen, ez nem más, mint az arc.
Az arc szépségének egyik legfontosabb tulajdonsága az átlagosság, mely nem keverendő össze a hétköznapisággal. Az átlagosság ugyanis a több egyéni arc jellegzetességeinek összességét jelenti. Itt is szoros összefüggéseket találtak a genetikai öröklődéssel, evolúcióval kapcsolatosan. Az átlagosságnak óriási vonzereje van. Persze itt is számos kutató azt nyilatkozta, hogy egyes eltérések javítanak a külső megjelenésben. Ráadásul koronként, kultúránként más-más arcvonások a meghatározóak. „Például amikor a gazdaság stagnált, akkor az ideálisnak tartott, „ikonikus” női arcban inkább az érettebb, szögletesebb vonásokat, nagyobb állat részesítették előnyben az emberek” – emelte ki Meskó Norbert. Mindenesetre az átlagosság és a vonzerő közötti kapcsolat rendkívül szorosnak bizonyult.
Az előadás rendkívül sikeres volt, de nyitottan hagyott sok kérdést. Tanulmányok, kutatók, szakemberek bizonyítják vagy épp keresik azokat az összefüggéseket, elméleteket, amelyek választ adnak arra, hogy mi a szépség, szexuális vonzerő, és ez hogyan sodorja össze a férfit és a nőt.
Egy biztos, hogy a szépség „belülről fakad”, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy szoros kapcsolat van a fizikai megjelenésünk, biológiai jellegzetességeink között. Akárcsak a szépség, az evolúciós pszichológia vonatkozásban is. Ezek mind jelzésértékűek, és befolyásolják a párválasztást.
„Amikor az arc, a test, vagy éppen az illatok vonzerejét elemezzük, akkor arra a kérdésre is keressük a választ, hogy a szépség hogyan reklámozza a potenciális partner felé a párkapcsolati értéket.” (Meskó Norbert)
A kép forrása: