Nem bántok és nem védek senkit.
Egy fiatal lány megtisztelt minket bizalmával, és megosztotta gondolatait oldalunkon. A Lexi oldalán.
Egy közeli barátja halála kapcsán jött gondolatai megtetszettek a szerkesztőségnek, és szerettük volna, ha olvasóink más oldaláról is megismernék őt. Verának hívják a lányt, és mellékesen ő volt az Év hangja. Mellékesen. Hiszen az írások nem egy hírességnek kikiáltott csajszi zagyvaságai, ide-oda tántorgásai... Hanem egy lány, azaz egy nő legmélyebb érzései, melyeket most az olvasók nagy része utálattal és fröcsögve boncolgat, elemezget. Az egyik online oldalnak köszönhetőn felkapták a bejegyzéseket, és gusztustalan stílusban osztják az észt. Persze megtehetik. Van, aki névvel, van, aki álprofillal. Tegyék. Megtehetik. De sose felejtsék el, hogy csak azért, mert ő közismert, még neki is vannak érzései, sőt... És mi rá vagyunk kíváncsiak.
Szabados Melinda, főszerkesztő – Lexi.hu
Amikor először készítettem Verával interjút – igaz, csak telefonon keresztül – már tudtam, hogy ő nem csak kiváló énekes, hanem jó ember is. Vidám, csacsogó, segítőkész hang volt a vonal túlsó végén, nem hallottam semmiféle búskomorságot, depressziót. Előtte nem igazán ismertem, csak a Megasztárból: egy lányt, aki gyönyörűen énekel. Valamint egy nagyon közeli ismerősömtől, aki személyesen ismeri, hallottam róla olyanokat, mint például, hogy milyen jó fej csaj, kedves, helyes, vidám, szeret beszélni és beszélgetni és még sorolhatnám, de nem csöpögtetem a szavakat, és biztosan neki is vannak rossz tulajdonságai, mint mindenki másnak.
Amikor pedig megkerestük, hogy írna-e nekünk, azelőtt még többet tudtunk meg róla a barátja halálakor megosztott bejegyzésében: mély érzésű, szeretetreméltó és szeretettel teli szívű nő, aki a tollal is jól bánik.
Izgatottan vártuk, hogy mit válaszol, írna-e nekünk, és örömmel töltött el minket, amikor elvállalta. Én értem, a szerkesztőség érti, és olvasóink is értik, hogy mi a lényege annak, amiről és amit ír. Sajnálom, hogy kisarkította a bulvár a mondatait, melyek mindössze régebbi érzelmi tapasztalásai lettek volna, mintegy tanácsként, együttérzésként az olvasókkal, és sajnálom, hogy sokan csak a kifacsart, felfújt, szenzációhajhász cikkekre vadásznak, hogy lecsaphassák azt pár bántó, értelmetlen és nagyon is tudatlan, ráadásul nem is igazán aktuális hozzászólással.
A lényegre figyeljünk, és ne hagyjuk azt elveszni! Ez az élet minden területén érvényes. Köszönjük, Vera!
Keindl Olivia, főszerkesztő-helyettes – Lexi.hu
Verának eddig 7 írása jelent meg nálunk – ezek alapján, azt hiszem, bátran kijelenthető, hogy egy új oldaláról ismertük meg az énekesnőt. Tudtuk, hogy magasan átlagon felül énekel – most már azt is tudjuk, a tollforgatáshoz is van érzéke. Olyan gondolatokat osztott meg, melyek rendkívül magas empatikus készségről árulkodnak, sorait mindannyian megfontolhatnánk… Jóindulatból írt okos gondolatokat, a bulvársajtó meg kiforgatja szavait. Túl egyszerű volna úgy tekinteni erre az egészre, hogy van egy lány, aki amellett, hogy nagyon jól énekel, még jól is ír?! Elviekben ez volna a helyes szemszög – ez vonatkozik ugyanúgy a rosszindulatú hozzászólókra és a kifordított valóságtartalmat leközlő újságírókra is… Kedves mindenki, Vera egy remek énekesnő, és még az íráshoz is van érzéke. Maradjunk ennyiben.
Verebélyi Márta, rovatvezető, újságíró – Lexi.hu