Szénából, valamint zöldségekből és gyümölcsökből összeállított torta, illetve egy sárgarépából kirakott 50-es szám várta ma délelőtt a vízilovakat a Budapesti Állatkert víziló kifutójában. Ma ünnepelték ugyanis Tücsök, a legidősebb víziló 50. születésnapját. Mivel Tücsök, és a vele együtt lakó, ma már szintén felnőtt korú lánya, Jusztina mindig együtt vannak, természetesen a születésnapi finomságokat is együtt fogyasztották el.

A köszöntés részeként egy új labdát is kaptak a vastagbőrűek. A különleges játékszert kifejezetten vízilovak számára tervezték és készítették. A labda 70 centiméter átmérőjű, így az állatok még véletlenül sem tudják lenyelni, és elég masszív ahhoz, hogy évekig kibírja a rendkívüli igénybevételt. A születésnapi ajándékot az Állatkerti Alapítvány szerezte be a vízilóbarátoktól kapott támogatásokból.

Ötven év nem kevés!

Ötven év a vízilovaknál tiszteletet parancsoló életkor. Annál is inkább, mert a vadonban már a negyvenéves kort is csak a vízilovak töredéke éri meg, az pedig, hogy ötven évig is eléljenek, egészen kivételes. Az állatkertekben, ahol a vadonhoz képest sokkal kevésbé küzdelmes az élet, természetesen más a helyzet: a legtöbb fajhoz hasonlóan a vízilovakra is igaz, hogy az állatkerti egyedek tovább élnek, mint a vadon élő fajtársaik. Ennek megfelelően állatkerti körülmények között előfordulnak ötvenévesnél idősebb vízilovak is, az igazán matuzsálemi kor pedig úgy 58-60 év körül kezdődik. A feljegyzések szerint a leghosszabb ideig élt állatkerti víziló egy Bertha nevű nőstény volt, aki 65 éves koráig élt a Manilai Állatkertben.

Ettől az abszolút világrekordtól ugyan Tücsök még messze van, de azért az 50 év így is tekintélyes kor. Ezt széleskörű tapasztalat alapján lehet állítani, hiszen a Budapesti Állatkert szakembereinek bőven van összehasonlítási alapjuk. Az idők során mintegy hatvan víziló élt a magyar főváros állatkertjében, és közülük a múltban is volt pár egyed, aki egészen tekintélyes kort ért meg. Tücsök anyja, Momba például negyvenévesen hagyta el az árnyékvilágot, a Kincsem nevű budapesti víziló pedig 46 évig élt. Négy éve azonban már Tücsök a budapesti abszolút rekorder.

Az Állatkert többi lakójával összehasonlítva is figyelemreméltó Tücsök ötven éve, még akkor is, ha a különböző állatok korának összehasonlítása nem is olyan egyszerű. Hiszen nemcsak az évek száma számít, hanem az is, hogy az adott fajra egyébként milyen élettartam jellemző. Egyik korábbi budapesti mhorr gazella, Evita, aki 19 és fél éves volt halálakor, minden létező rekordot megdöntve a legtovább élt mhorr gazella volt az egész földkerekségen. Ugyanez a 19 és fél év egy vízilónál nem számít soknak, hiszen ennél még Tücsök legkésőbb született utódja, a szintén Budapesten látható Jusztina is idősebb (ő 29 éves egyébként).

De ha nem a relatív kort, hanem az évek számát nézzük, egy matuzsálemi korú aligátort nem számítva Tücsök a legidősebb az Állatkert jelenlegi lakói között. Egyben ő a legidősebb emlősállat is közülük.

Tücsök 50, Budapest 150

A véletlen úgy hozta, hogy Tücsök születési éve, és így persze az ötvenedik születésnap éve is egybeesik Budapest történetének fontos jubileumaival. Hiszen 1973-ban, amikor Tücsök a világra jött, épp Budapest centenáriumát, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulóját ünnepeltük, a 2023-as esztendő pedig, amikor Tücsök ötven éves lett, a 150 éves Budapest emlékéve.

így az Állatkertben Tücsök ötvenedik születésnapjára olyan eseményként tekintenek, amely a Budapest 150 jubileumi emlékévhez is kapcsolódik. Annál is inkább, mivel Tücsök eleve a főváros állatkertjében született, így az elmúlt fél évszázadban – a 150 esztendő egyharmadában (!) – a budapestiek, illetve a Budapestre látogatók generációinak egyik kedvence volt, és az mind a mai napig.

Tücsök ősei

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 1893 óta foglalkoznak vízilovakkal. Akkor érkezett ugyanis Jónás, aki fajának első képviselője volt az Állatkertben. Ennek éppen 130 éve, így tulajdonképpen maga a budapesti vízilótartás is jubilál, ráadásul éppen mostanában, hiszen Jónás annak idején tavasszal érkezett.

Jóllehet a londoni, a párizsi és a berlini állatkertben valamivel hamarabb volt víziló, mint Pesten, de ezekben az állatkertekben az első víziló érkezését követően voltak teljesen vízilómentes korszakok is. Budapesten viszont Jónás érkezése óta, tehát immár 130 éve folyamatos ennek az állatfajnak a tartása, vagyis 1893 óta mindig volt legalább egy-két víziló. Ez egyedülálló az egész világon, hiszen nincs még egy állatkert, ahol 130 éve folyamatosan, megszakítás nélkül lennének vízilovak!

A most ötvenéves Tücsök szintén budapesti születésű, de az ő felmenőit nem lehet visszavezetni a legkorábbi budapesti vízilovakig. Tücsök szülei ugyanis Kelet-Afrikából érkeztek 1958. július 7-én. Annak idején azért szerezték be őket, hogy fiatal tenyészállatokkal frissítsék fel a pesti víziló állományt.

Az anyát Mombassának, illetve becenevén Mombának hívták, az apát pedig Nairobinak, akit viszont gyakran csak Robinak neveztek a gondozók. Momba és Nairobi nászából összesen tizenhárom borjú született, és Nairobinak öt további utódja is volt a háborút túlélt idős nősténytől, a még 1931-ben Budapesten született Kincsemtől. Ami pedig Mombát illeti, miután Nairobi 1979-ben elpusztult, még további három borjat ellett, akiknek egy másik, 1985-ben érkezett hím volt az apjuk.

Amikor Tücsök 1973-ban megszületett, először a Borbála nevet kapta, így is lett bejegyezve az Állatkert hivatalos törzskönyvébe. A Tücsök eredetileg csak becenév volt, de aztán annyira elterjedt a használata, hogy végül inkább a törzskönyvben is átjavították a Borbála nevet Tücsökre.

Egy gumilabda tette özveggyé

Még ma is sokan emlékezhetnek arra az esetre, amikor az Állatkert egyik vízilova, Süsü elpusztult egy labdától, amit valaki a szájába dobhatott. Sokan teniszlabdáról beszélnek, de a tragédiát okozó tárgy valójában egy tömör gumilabda volt, ami aztán elrettentő példaként sokáig egy vitrinben volt kiállítva a vízilovak medencéjénél, a boncolás során készült felvételekkel együtt.

A tragikus esemény 1994. augusztus 6-án történt, s ezzel Tücsök özvegységre jutott. Akkoriban ugyanis Tücsök és Süsü alkotta a víziló tenyészállományt Budapesten: az ő frigyükből született például Tücsök legutolsó borja, Jusztina is, aki azóta persze már felnőtt, és ma is anyjával lakik a budapesti vízilómedencében. Jusztina egyébként 1994. szeptember 26-án – Jusztina napján – született, így apjával, Süsüvel ő már nem is találkozhatott.

Gyerekek, unokák, dédunokák és ükunokák

Mielőtt megözvegyült volna, Tücsök igen sikeres és termékeny anya volt. Ha e tekintetben nem is érte utol anyját, Mombassát, de azért így is világra hozott hét utódot. Közülük öt állat ma is él: az 1978-ban született Siegfried és az 1986-os születésű Linda ma a Debreceni Állatkert lakói, az 1989-ben világra jött Alie/Mara a franciaországi Amnéville állatkertjében él, az 1994-es Jusztina pedig ma is Budapesten látható.

A történetnek azonban ezzel még nincs vége, hiszen mostanra Tücsöknek 10 unokája, 11 dédunokája, illetve eddig 7 ükunokája is született. Közülük a legifjabb pedig a hetedik ükunoka, Fritz, aki tavaly augusztusban jött világra az USA-beli Cincinnati állatkertkében. Tücsök leszármazottjai egyébként a már említett állatkertek mellett megtalálhatók Pécsett, Csehországban (Ostrava, Dvorec), Franciaországban (La Flèche, Port-Saint-Pere), Spanyolországban (Jerez) és az Egyesült Államokban (Memphis) is.