In medias res. Hogy hogyan jött mindez az életébe? Miért ilyen elszánt? Ahogyan meséli, anyukája háziorvos, apukája szociális munkás. Már gyermekkorában megfordult olyan helyeken, ahol találkozott fogyatékossággal élő emberekkel.

- Az egészség, a megfelelő szellemi és fizikai állapot kiváltság, mint amivel te vagy én is rendelkezem - fogalmaz Péter. - A Pázmányra jártam magyar nyelv és irodalom szakra és Közép-európai specializációra. Másoddiplomámat, a gyógypedagógiát pedig az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán szereztem.Sokáig multinacionális cégnél dolgoztam spanyol- és angoltudásom révén Budapesten, illetve Debrecenben. Ám rájöttem, ez nem az én utam, most ismét gyógypedagógiával foglalkozom majd.

A súlyosan beteg, valamint fogyatékossággal élő gyerekeket és családjaikat támogató Kosztyu Ádám Emlékére Alapítványhoz is csatlakozott segítőként. Sokáig tartott ennek a célcsoportnak zenét és egyéb foglalkozásokat. Katona Miki - nevén nevezi őt - igen lelkes tanítványa volt. Miki szintén egy súlyos betegséggel küzd már hosszú évek óta, csupa szív, hatalmas akarattal rendelkező fiú. Péter nem szívesen diagnosztizál, vagy tesz a fejekre bélyeget. Egyrészt nem is hivatott erre, másrészt a tanítványait illetően mindig a közösen elérendő célok érdeklik legfőképp, a fogyatékosság vagy a betegség pedig a velük való módszertan vonatkozásában foglalkoztatja, nem süllyednek bele a borúlátás mocsarába, hiszen mindig van miért dolgozni. Mikivel például versenyeken vesznek részt, a srác és Peti együtt futnak, úgy, hogy Peti tolja Mikit. Miki azt mondja, ha meggyógyul, ő is szeretne segíteni a gyerekeken. Három esztendeje csaptak bele a fentebb említett projektbe (Team Miki), versenyekhez csatlakoztak. 

- A vírus idején törölték a futóversenyeket, így nem is találkoztunk, időnként online beszélgettünk egymással. Mivel Miki immunrendszere gyengébb az átlagnál, ebben az időszakban nem akartam kockáztatni egy személyes találkozással. Ahogy említettem, online viszont tartjuk a kapcsolatot. Ami a futóversenyeket illeti, ezek teret adnak az efféle akcióknak is. Az épek, az élsportolók között mi is versenyezhetünk - árulja el. 

Sokan kérdezik tőle, hogy viseli el mindezt...

- Egyrészt lelkileg és érzelmileg erősnek tartom magam, másrészt az ilyen gyerekek alkotta közeg egy idő után természetessé vált számomra. A cukrász bemegy a műszak elején a műhelyébe, és előveszi az eszközöket és az alapanyagokat, az az ő közege. Én pedig azt a közeget szerettem meg nagyon, amelyet ezek a csodálatos emberkék alkotnak, az ő lelkeikkel dolgozom - fejti ki.

Fontos számára a sikerorientáció: a cél, hogy valamit megtanuljanak a gyerekek. Például egy Beethoven-művet. Méghozzá úgy átdolgozva, hogy annak előadásában minden fogyatékossággal élő fiatalnak meglegyen a méltó helye. Van egy módszer: a hangok színekkel vannak megjelölve a hangszereken és a kottákban egyaránt, így ők is tudnak zenét tanulni.

- Mindig akad valami cél, amiért dolgozunk, fel is szoktunk lépni. A célorientáltságot illetően úgy tekintek rájuk, mint az ép emberekre. Nincs különbség. Mindenféle műfajban játszunk szinte, komoly-, könnyű- és népzenét egyaránt. 

Péter zeneiskolába járt, klasszikus zongorát, kamarazenét és jazzt tanult, valamint magánéneket. Kiemeli, nagyon szeret adni másoknak, nem csak fogyatékossággal élő vagy súlyosan beteg embereknek. A karantén alatt folytatásos szoba- és karanténkoncertet indított, amin zongorázott, gitározott és énekelt. A Facebookra feltette az előadott dalokat, hogy örömet szerezzen az embereknek a nehéz időszakban. Sokan kérték is, hogy még-még... Magam is végigkísértem a kezdeményezését, s ámultam és bámultam, hogy lehet ennyire önzetlen. Ritka ez manapság. 

- Egy autista is tud teljesíteni, be tud illeszkedni. Fontos, hogy ne izoláljuk el őket, illetve az is, hogy ők is a többségi társadalom részesei lehessenek.

Rákérdeztem a sportolásra is, mivel ezzel jótékonykodik elsősorban: versenyszerűen nem sportolt soha. Kilenc esztendeje futotta le az első maratonját, majd részt vett a Balaton-átúszáson is, valamint három Ironman triatlonon. Jótékonyságból is tette mindezt, teljesítményével adományokat gyűjtött és szerzett azoknak a gyerekeknek, akikért dolgozik.

A Kosztyu Ádám Emlékére Alapítvány jótékony sportcsapatához, a Team Mikihez sokan csatlakozhatnak, számos sportoló vesz részt az adománygyűjtésben. Amolyan "kilométervásár" ez, jótékony céllal. Péter azt is hozzáteszi, mindegy, ki mennyit fut, vagy éppen úszik, etc. A cél, hogy eladja a kilométereket. Ha Ti is szeretnétek csatlakozni a rendkívüli kampányhoz, írjatok egy e-mailt Péternek: nadudvarip@gmail.com.

A fotók forrása: Nádudvari Péter Facebook-oldala