Mint nagy zenerajongó és mint amatőr énekes mindig próbálok új és új zenéket, zenekarokat megismerni - szélesíteni ezzel a "repertoáromat". A minap pont Bryan Adams-t hallgattam, és - sajnálom, hogy csak most - rábukkantam egy magyar Bryan Adams-tribute-ra. Elcsodálkoztam, sőt, ledöbbentem, hogy az énekes, Csákvári "Laca" László hangja (s külseje) mennyire hasonlít az eredeti énekeséjére. Több hasonló produkcióban, feldolgozásokkal foglalkozóakban is részt vesz/vett, amelyekben tisztán hallatszik, hogy hangilag sokkal többre képes, mint azt gondolná az ember lánya vagy a fia. Sorolhatnánk: Creedance Clearwater - CCR Tribute Band, Born Jovi (Bon Jovi-tribute - a szerző), Station - U2 Tribute Band, Korál Forever. Ezenfelül énekelt az eLeMan-ben és a Kalapács és az Akusztikban is. Mindebből kitűnik, hogy az énekes igen sokoldalú, hiszen az említett zenekarok dalainak elénekléséhez más-más hangszínre, stílusra van szükség. Nem beszélve arról, hogy Laca gitáros is, nem is akármilyen, és főleg külföldön lép fel, ott igazán elismert zenész - társaival együtt. Vele beszélgettem Bryan Adamsről, a vele való hasonlóságáról, találkozásukról, és arról, miként gondolkodik a tribute zenekarokról, illetve, hogy saját dalokat játszó bandák hogyan ítélek meg a tribute-bandákat...
Fenomena: Kedvelem a tribute-zenekarokat, megmondom őszintén, sajnálom, hogy még csak most ismertelek meg titeket. Kifejezetten kedvelem Bryan zenéjét, és így bukkantam rátok. Az Everythinget hallgattam az egyik éjjel... Talán unalmas kérdés: de miért pont a Room Service a nevetek? Persze, létezik egy ilyen szerzeménye a nagyszerű énekesnek, de miért pont ez a dal lett a befutó bandanévnek?
Csákvári Laci (a továbbiakban: CSL): Pár srác kitalálta, hogy szeretnének alapítani egy Bryan Adams-feldolgozásokat játszó zenekart. Nem azért mentem a meghallgatásra, mert tudtam, hogy hasonlítok az énekesre, ez nekem fel sem tűnt. Azért jelentkeztem, mert már akkor is kedveltem a dalait. Meghirdették, hogy keresnek énekest. Sokan jelentkeztek, végül engem választottak: Európa-szerte kevés Bryan Adams-tribute zenekar létezik, ezért úgy gondoltuk, hogy van létjogosultsága egy ilyen együttesnek. Két évre rá jött is az első komoly külföldi megkeresés. Számunkra ez volt az első pozitív megerősítés abban, hogy hosszú életű lehet a formáció. Szívesen élére álltam a produkciónak, mint énekes-gitáros. Ami a nevet illeti - Room Service -, több név is felmerült akkoriban, végül ezt az ötletet fogadták el a többiek. Tizenkét éve, a 2008 szeptemberi első koncertünkön már ezen néven játszottunk. Sajnos az eltel több mint tíz év alatt már senki nincs az alapító tagok között a zenekarban, csak én.
Fenomena: Korábban említetted - mert gondolom, nem 2008-ban kezdted a muzsikálást, amikor a Bryan-tribute alakult - milyen zenekarok dalait adtad elő? Középsuliban is zenéltél már?
CSL: Focistának készültem, a REAC-ban (Rákospalotai EAC) játszottam, de végül a zene mellett tettem le a voksomat. Huszonöt évesen kezdtem el énekelni, előtte dobos voltam zenekarokban. Később, 1998-tól nagyon sok saját dalt kezdtem írni. Leginkább a STATION zenekarba, amit öcsémmel, Csákvári Gáborral alapítottunk. E formáció mára elhagyta a saját dalokat, és már csak U2-tributeként működik. Nem vagyok feltétlen híve a tribute-zenekaroknak, Rengeteg saját szerzeményeket játszó produkciókban megfordultam, mint például Kornélkül, Elemen és a Kalapács és az Akusztika. Számos esetben vendég voltam különböző produkciókban, mint a KORÁL Aréna, QUEEN Jam, valamint Felkai Miki, Zenélő Filmkockák Németh Nyiba Sándor. A Megasztár 4-ben és 5-ben is részt vettem. E tehetségkutatóban a középdöntőig jutottam el. Presser Gábor - egyébként nagyon szeretem az LGT-t - azt mondta, hogy nem látja mögöttem az egyéniséget, és nem tud elvonatkoztatni az esetemben Bryan Adamstől. Az X-Factorban is próbálkoztam. Sajnos nem volt meg bennem az X...
Fenomena: Egy interjúban említetted, hogy a tribute-zenekarokat páran "elítélik", mert úgy gondolják, nem tudnak saját dalokat írni, netán utánozni akarják a kedvenc formációjukat - mint ha ez valamiféle tudathasadásos állapot lenne... Ezzel nem értek egyet, mert hát annyi feldolgozást játszó zenekar létezik, némelyik jobb is, mint az eredeti... Mit gondolsz erről a felvetésemről? Persze nem (csak) Bryanre gondolok... Általában véve.
CSL: Szirmai Dávid (a Blikk újságírója, munkatársa - a szerző) egy tartalmas interjút is készített a Room Service zenekarral. Számos tévés szereplésünk is volt. Sok zenei oldalon is beszéltem már arról, hogy a a tribute-műfaj nálunk mennyire nem elfogadott. Sok, főleg zenész kolléga a legtriviálisabb stílusban ostorozza ezt a műfajt. Úgy vélik (neveket nem szeretnék említeni), a hozzánk hasonló formációk tagjai képtelenek a saját dalok megírására, szerintük miattunk olyan a honi könnyűzene, mint amilyen... Magam ezt a kijelentést abszolút visszautasítom! Fel tudom hozni példaként a KISS Forever Bandet, Az AB/CD-t, A Reckless Roses-t, a Blakbirds-t, a CryFree-t, a ZZ Copy-t és még sorolhatnám. Ők is többet nyújtanak, mint a dalok egyszerű eljátszása, ráadásként közülük szinte mindenki próbálkozik más formációkban, akár saját dalos produkciókban is. A tribute ugyanolyan műfaj, mint a többi. Sok munka, energia és elhivatottság kell hozzá. Külföldön fesztiválokat rendeznek ilyen bandáknak, amelyeken több ezren vannak jelen a közönség sorai között. Mi is, a Room Serviceszel számos ilyen helyen játszottuk Bryan dalait. Fontosnak tartom a vizualitást ebben a műfajban is. Ha nem hasonlítasz az eredetire küllemben külföldön, semmi esélyed nincs. Persze nincs személyiség zavarom - mert már sokan kérdezték, még a feleségemtől is... Én Csákvári Laci vagyok, igazából nem is tudnék Bryanre hasonlítani, csak a színpadon egy Room Service-koncert erejéig. Takács Attila gitárosunk például nem hasonlít Keith Scottra, de a gitárjátéka felülmúlja azt. Vagy például Tóth Csabi (Csubi, a Cry Free Totyának nevezi) is nehezen tudna hasonlítani Bryan basszusgitárosához, mégis perfektül basszerozik. De a Room Service a hasonlóság szempontjából annyival szerencsésebb, hogy inkább az énekestől várják a vizuális megjelenést, mint hangban, mint képben.
Fenomena: Áldásnak vagy átoknak érzed, hogy van hasonlóság köztetek?
CSL: Annyira jól sikerült a Room Service zenekar, hogy sajnos más produkcióknál hátrányt jelentett. Mindenki Bryan Adamsszel azonosít. Pedig a Room Service-en kívül van egy Creedence Clearwater Reborn nevű CCR Rribute zenekarunk, van egy Bon Jovi tributezenekarunk a Born Jovi, illetve a már említett Station-U2-tribute is. Pár évig tagja voltam megszűnésig a Korál Forevernek is, amelyet Fischer Laci, a Korál gitárosa működtetett. Egyébként néhány kollégámmal tervezünk egy saját dalos bandát még.
Fenomena: Ha jól tudom, találkoztatok Bryan Adamsszel személyesen is. Milyen emlékeid vannak erről?
CSL: Igen, több koncertjén megfordultam, és nagyon jó a véleményem a szerepléseiről. Ő mindig a minőség a számomra. Na, a találkozás már más tészta volt... Ez egy érdekes sztori: igen találkoztunk, és tud rólunk, a közös fotót viszont nem engedte meg.. Ellenben a gitárosa, Keith Scott nagyon közvetlen és kedves volt. Ő például fél órát szánt ránk az arénás fellépés után. Az akkori gitárosunk, Laczkó Tamás (Teló) viccesen megjegyezte neki, hogy a Room Serviceban „Én ( Teló ) vagyok te (Keith Scott )”. Értékelte a humoros bemutatkozást. A Station viszont a U2 teljes tagságával találkozott többször is Dublinban. Bryanben kicsit talán csalódtunk a hozzáállása miatt, de a zeneszöveg.hu készített vele a legutóbbi pesti koncert után egy interjút, amelyben végül megemlített minket is - jól kivágva ezzel saját magát... Végül pozitív volt a véleménye rólunk.
Fenomena: Köszönöm szépen az interjút, s hogy ennyi időt szántál rám/ránk. Remélem, hamarosan élőben is meghallgathatlak titeket.
És íme, következzék az oly' ilysmert Bryan Adams-dal, a Kevin Costner főszereplésével készült Robin Hood betétdala a RC előadásában:
CSL: Köszönöm én is/köszönjük mi is.