Mindegyik hír egy személyhez kötődött, Kriszt László rendező koreográfushoz, aki közel 40 éve van jelen a hazai táncéletben, /tánctanárként, koreográfusként/ aki sikeres, közkedvelt koreográfiáival elismerést szerzett, nem mellesleg egyetemi diplomamunkáját is George Gershwinről  készítette 2003-ban. Most pedig Gershwin életét álmodta balett színpadra.
Erről a legújabb nagyszabású elképzeléséről kérdeztük az ötletgazdát.
- Gondolom mostanság sok interjút ad, legalább is a fenti kulturális projektek
erre engednek következtetni.
Nem panaszkodom, habár nem szabad túlértékelni a mindenkori médiát, hiszen
a média nem teremt értéket, csak értéket közvetít, s a kettőt nem szabad összecserélni.
- Akkor a lényegre is térek. George Gershwin nevét nagyon sokan ismerik vagy legalább is hallott róla, főleg a mostanság, az Operában kialakult Porgy és Bess opera kapcsán.
Igen, egy kicsit viccesre sikeredett az egész, miszerint nem afroamerikai származású magyar művészek, afroamerikainak vallották magukat. Kár érte, mert így szatírává silányul az egyébként nagyszerű terv, miszerint újra bemutatnák a  Porgy és Bess operát. Biztos lett volna más megoldás is, de ezt szerintem elkapkodták.
- A beszélgetésünk témája is George Gershwin, de nem a közismert operája, hanem a róla szóló kétrészes modern balett.
George Gershwin számomra etalon, vagy másképpen fogalmazva ikon. Egészen fiatalon, miközben a kortársaim a Beatles-t vagy a Rolling Stone-t hallgatták, én Cole Porter, Jerome Kern, Leonard Bernstein és persze George Gershwint zenéiért voltam odáig. Amikor már Főiskolára jártam, persze nagyon büszke voltam ezekre a nagy amerikai zeneszerzőkre, főleg hogy ismertem a zenéiket. Nem kevésbé volt fontos, hogy ezeknek a zeneszerzők műveinek hatására lettem anno musicalszínész, és kezdtem el, koreográfiákat készíteni.
- Hogyan jött a róla szóló balett ötlete?
Mivel egészen korán kialakult ezen zeneszerzők csodálata a részemről, s mivel a tánc mindig is központi szerepet játszott mind előadóként, mind alkotóként (koreográfusként) az életemben, adott volt hogy gondolkozzam valamelyik zeneszerző életét bemutató balettben, erre a legalkalmasabb George Gershwin  volt.
- Miért választotta éppen őt és nem egy másik zeneszerzőt?
Egyrészt, mert neki van annyi komolyzenei műve, ami meg tudja alapozni egy leendő balett zenei anyagát másrészt ezekbe, a zenékbe benne van Gershwin egész lényének, habitusának az esszenciája. Gershwin zenéi, magáról Gershwinről szólnak, azon állapotairól, amelyekkel életében találkozott, amely impressziók őt érték, legyen az csodálat (Egy amerikai Párizsban) örömök és bánatok (F-dúr zongoraverseny I-III. tétele) világlátása (Kék rapszódia) s így tovább.
- Akkor ez a balett magáról Gershwinről szól, ugye?
Igen. Gershwin zenéivel, Gershwinről. Azt gondolom nekünk majd a koreográfiánkkal kell tudni felnőni Gershwin zenei magasságához, s ez nem kis feladat, nem véletlen hogy ez idáig senki nem dolgozta fel!
- Ez igazán eredeti ötlet, miért csak most állt elő ezzel?
Előálltam én folyamatosan, először közel 25 éve, megkerestem több magyar táncegyüttest is, de senkit sem érdekelt.
- És az Operaház balett együttese?
Megkerestem a korábbi /20 évvel ezelőtti/ és a mostani Operaházi balett vezetést is de fogalmazzunk diplomatikusan, a repertoár telítettségére hivatkozva megköszönték a megkeresést és sok sikert kívántak hozzá.
- Ezt komolyan mondja?
Komolyan, mert így volt. Sajnáltam, mert magyar alkotókkal, magyar táncosokkal, magyar díszlet és jelmez-tervezőkkel képzeltem el, és nagy nemzetközi sikert hozott volna a magyar táncművészetnek, de így nagy valószínűséggel külföldön lesz bemutatva.
- Miért valószínűleg?
Mert már több külföldi országban is felfigyeltek, s kaptam biztató megkereséseket, be is adtuk két nagy nemzetközi pályázatra, ahol éppen az ilyen egyedi kulturális ötletekre adnak, nem kevés pénzt. Még egyszer, nagyon sajnálom hogy Magyarországon senkit sem érdekelt.
- És ha hirtelen kapna hazai megkeresést?
Hát ha komoly megkeresést kapnánk, akkor természetesen szívesen meghallgatnám az ajánlatot, de ez a modern balett több millió eurót igényel, hiszen mindenből a legjobbat, a legszínvonalasabbat kell kihozni.
- Hogyan képzeli el a nemzetközi megvalósítást?
A pályázatainkban, kifejtettük, hogy az alkotók /mivel az ötlet is magyar/ csak magyarok lehetnek, de a díszlet, jelmez, fény tervezését fennhagytuk a befogadó országnak, ez így volt korrekt a részünkről, talán ettől is lesz nemzetközi projekt.
- Kikkel szeretné megvalósítani?
Az alkotó gárda részben megvan, a rendező, a vezetőkoreográfus, a társkoreográfusok személyében, de az asszisztensek még nincsenek kijelölve. Mindenesetre azokat a kollégákat, akik még részt fognak venni ebben a projektbe, egy castingon keresztül fogjuk kiválasztani.
- Hogyan fog ez kijutni az Egyesült Államokba?
Az egyik megkeresés éppen onnan jött, a másik Európából, de mivel ez a projekt igen nagy költségvetéssel bír, több tárgyalás, egyeztetésnek kell megelőznie, ha csak a táncosok castingját a díszlet-jelmez terveket, azok kivitelezését említem, nem beszélve magáról a megvalósításról, akkor bizony legalább egyéves előkészülettel kell számolnunk. Nagyon összetett, nagyon komplex kihívás ez projekt, hiszen maga az alapdíszlet is egy, kivételes színpadi elem, ami még soha nem lett balett színpadra állítva, éppen a különlegessége okán. Higgye el, ilyen balettet még nem látott a tánckedvelő közönség, sehol a világon. Tehát a megvalósulást követően menne USA turnéra, és reményeink szerint szeretnénk Európa fővárosaiba is elvinni, amolyan európai körútra, aztán meglátjuk.
- Azt kiveszem a beszélgetésünkből, hogy megfontoltan fogalmaz!
Szükség van rá, mert olyan egyedi, olyan újszerű az ötlet, ami egyrészt óvatosságot igényel, másrészt majd a bemutatót követően lesz igazán miről beszélni, de akkor már remélem, arról tudunk értekezni, hogy miért kellet erre több mint 25. évet várni!
- Köszönöm az interjút, és sok sikert kívánok ehhez a nemzetközi projekthez!

Forrás: Gershwin Balett