Dr. Diószegi László Phd., a Teleki Alapítvány igazgatója előadásában beszélt az alapítvány múltjáról. 

A Magyar Köztársaság Kormánya által 1999-ben alapított Teleki László Alapítvány 2006-ig működött jelentős tudományszervező, programlebonyolító központként, mint „A határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása” címet viselő program megvalósítója. 2007 szeptemberében létrehozták az új Teleki László Alapítványt, mint közhasznú társadalmi szervezetet.  Az alapítvány feladata a határainkon túli magyar vonatkozású épített örökség kutatása, dokumentálása és felújítása, 2015 óta a Rómer Flóris terv megvalósítása. A Rómer Flóris terv gazdája a Miniszterelnökség, fő céljai: a külhoni magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárása, kutatása, dokumentálása, helyreállítása, a műemlékek megismertetése, gondozásuk segítése, a program eredményeinek ismertté tétele. Eddig csaknem százötven határon túli magyar műemlék újult meg részben vagy egészben, az Alapítvány gondozásában. Az igazgató elmondta, hogy 2019-re a tevékenységükre fordítható pénzösszeg idén az előző évhez képest a duplájára, ötszázmillió forintra növekedett. Beszélt arról is, hogy hiába mentik meg a pusztulástól a magukra hagyott emlékeket, ha nincs, aki a jövőben használatba vegye őket, ezért lett a Rómer Flóris-terv egyik fontos célkitűzése, hogy különféle revitalizációs programok kidolgozása.

Előadásában elmondta, hogy a különböző országokban a Rómer Flóris Tervet nagyon eltérő körülmények, jogszabályi feltételek mellett kell megvalósítaniuk. Romániában megfelelő szakvélemények és tervdokumentáció kell az engedélyek megszerzéséhez, de az engedélyezés rendkívül hosszú időt vesz igénybe, Szlovákiában hasonló az engedélyeztetés feltétele, de a helyreállítási szemlélet különbözik a magyarországitól. Ukrajnában néhány kivételtől eltekintve nem kell engedélyt kérni a műemlék felújításához, ez sokszor szakszerűtlen beavatkozást eredményez.

Dr. Diószegi László előadásának „Rómer egypercesek” címet adta, utalva arra, hogy a szakszerű segítség, a hatóság és a gyülekezetek kapcsolata során milyen groteszk pillanatok adódnak, mint például a Szentdemeteri templom esetében, ami a földhivatali nyilvántartásban nem létezik. Beszélt a Tiszabökényi görög katolikus templomról, melynek helyreállítása különleges tapasztalat volt.

Furu Árpád, kolozsvári építész a Magyar Unitárius Egyház műemlékhelyreállítási munkálatait ismertette. Az Egyház 2018-ban ünnepelte a vallásszabadság elfogadásának 450. évfordulóját. Az Unitárius Püspökség a jubileumi év során számos egyházközségi felújítási munkálatot kezdeményezett. A legjelentősebb helyreállítás a Vallásszabadság Házának megynyitása volt a püspöki rezidenciaként szolgáló kolozsvári középkori épületben. A Rómer Flóris program folyamatos hozzájárulásával végzik a felújításokat Kőrösban, Árkoson, Nyomáton, Szentgericén, Magyarszováton és Nyárádszentmártonban. EU-s forrásból ezzel párhuzamosan Okládon, Városfalván, Várfalván és Bágyonban zajlanak munkálatok.

Guttmann Szabolcs, kolozsvári építész a kajántói római katolikus templommal kapcsolatos gondolatait osztotta meg a konferencia résztvevőivel.

Köllő Mikós, gyergyószentmiklósi építész előadásában a visszafordítható, rendhagyó megoltások lehetőségeit tárta elénk olyan esetekben, ahol nincs elég erős helyi közösség a műemlék gondozásához, ha nincs pénz a veszélyben lévő épületek megmentéséhez. Az építész a hallgatóság elé tárta a tervező vívódását, hogy a helyreállítás, vagy az ideiglenes, esetleg rendhagyó állagmegóvás-e a helyes programválasztás.

Kiss Lóránd marosvásárhelyi restaurátor a nyárádszentlászlói unitárius és a székelyszentléleki római katolikus templomok falképeinek kutatásáról, konzerválásáról és restaurálásáról beszélt. Az előbbinél bemutatta a teljes szentélybelső és a diadalív festésének feltárását és a 15. század végi falképek restaurálási eredményeit az esztétikai kiegészítésekkel. Az utóbbi templom esetében a kutatási eredményeken túlmenően a hajó északi külső oldalán feltárt és restaurált, a székelyderzsi mesterkörhöz tartozó falképet mutatta be.

Mihály Ferenc szovátai restaurátor a barátosi református templom faberendezéseiről beszélt.  A munkálatokat a néhai Forster Központ megbízásából végzett kutatás előzte meg. A kutatás során kiderült, hogy a padok és karzatok egyszínű, szerény festése alatt igényes díszítőfestés található, melyek valaha a templom fakazettás mennyezetével összhangban készülhettek. A mennyezetet már több mint száz éve a Székely Nemzeti Múzeumba vitték, azonban a többi berendezés a templomban maradt.

Lángi József, székesfehérvári restaurátor a küküllővári református templom falképeiről beszélt. A templom középkori falképeiről már a 19. század óta van tudomásuk. A 20. század elején Köpeci Sebestyén József által vált ismertté a történeti Magyarország egyedülálló tatárfej ábrázolása. A templom különleges több periódusban készült falfestészeti emlékei kerülnek most bemutatásra.

Gudor Kund Botond gyulafehérvári esperes a közösség és ennek következtében gondozás nélkül maradt műemlék templomok revitalizációjának lehetőségeiről beszélt, ami szerinte nem csak turisztikai útvonalak célpontját jelenti, hanem intézményfenntartó jellegűek is, a fejlődés lehetőségeinek üzenetét hordozza.

Wittinger Zoltán, budapesti építész a ma Szlovákiához tartozó, Sátoraljaújhelytől mindössze három kilométerre fekvő borsi Rákóczi-várkastély teljes újraépítése és látogatóközponttá alapításáról beszélt. Eredetileg két szomszédos kúria, kiskastély állt ezen a helyen. Az egyikben a Zelemériek, a másikban a Henyeiek laktak. Az 15000-as években építették egybe a két épületet, majd a következő évszázadban lett bástyája, istállója, gazdasági és további lakószárnyai, meg új pincéje. Igazi fénykorát a kastély Lórántffy Zsuzsanna idején élte. Ebben a kastélyban született II. Rákóczi Ferenc.  A tervek szerint már 2020 első fél évére kész lesz ez a reneszánsz gyökerű, gyönyörű épület, amelyben egy II. Rákóczi Ferenc életét és korát bemutató kiállítás is helyet kap majd. A kastély helyreállítása a Teleki László Alapítvány kiemelt projektjeként valósul meg.

Wekerle Szabolcs, budapesti kommunikációs szakértő beszélt a kárpát-medencei örökségvédelem kommunikációjának fontosságáról, a Teleki László Alapítvány kommunikációs lehetőségeiről.

A Kárpát- medence épített örökségének megóvása, annak megismertetése a szélesebb közönséggel erős közösségteremtő erővel bír.

Emődi Tamás nagyváradi építésügyi és műemléki előadótanácsos a királyhágómelléki református egyházkerület és a nagyváradi római katolikus püspökség műemlékeinek felújításáról beszélt. Beszélt a felújításokhoz elengedhetetlenül szükséges támogatási lehetőségekről, a magyarországi forrásokról, mint a Teleki László Alapítvány által közvetített támogatások, a romániai lehetőségekről, mint a Román Művelődési Minisztérium Vallásügyi Államtitkársága által kezelt pályázati rendszer, és az uniós pályázati lehetőségekről, mint a határ menti térségeket átfogó HURO program, vagy a Regionális Operatív Program.

Makay Dorottya, kolozsvári tartószerkezeti mérnök előadása négy templom szerkezeti helyreállítási munkálatait ismertette.  Beszélt arról, hogy az anyagi támogatás ellenére a kivitelezés milyen nehézségekbe ütközik, ha néhány hónap leforgása alatt a munkadíjak drasztikusan megemelkednek, súlyos munkaerőhiány mellett. Így esett áldozatul Igazfalva református templomának tornya a tornádónak, felújítás helyett újjá kellett építeni. Kiszsolna evangélikus templom szentélyének megmentéséért folyamatos heroikus küzdelem folyik. Giotto egy 17. században elpusztult mozaikjának hű freskómásolatát találták meg a romos középkori temploma falán. A másolatok különleges értékkel bírnak. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három ilyet ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból.  A templom évtizedek óta használaton kívül, romosan áll. Boltozatai részben már beomlottak, és napjainkra a teljes összedőlés fenyegeti. Sikerült elérni, hogy az egyedülálló falképeket immár tető védi.

Orbán Szabolcs az erdélyi Ferences Rendtartomány kolozsvári provinciális minisztere a Kolozsvári Ferences Kolostor múltjáról beszélt. A legutóbbi évek beavatkozásairól Guttmann Szabolcs számolt be. A 15. században épült együttes kisebb-nagyobb kihagyásokkal megőrizte eredeti rendeltetését. A kolostor 2013-ban megkezdett régészeti kutatása megpróbálta feltárni az alatta található római kori rétegeket. A gótikus kerengővel körülvett mai udvar két sarkéban előkerültek Kolozsvár kora középkori temetkezéseinek rétegződései. Az 1900-as évek elején Möller István vezetésével a kolostor megújult, késő középkori köntöst kapott. A Ferences rendtartomány, miután visszakapta az együttest és annak használati jogát, magára vállalta a közelmúlt kutatásait és a komplex tervezés finanszírozását. A Rómer Flóris terv finanszírozásának köszönhető, hogy a már engedélyes tervekkel rendelkező kolostor tetőfelújítási munkái folynak.

Vajda József szentendrei műemlékes mérnök bemutatta a 3D Integrált Interaktív virtuális megjelenítés rendszerén belül tanulmányozható három kárpátaljai emlék feldolgozását. Palágykomoróc, Visk és Técső középkori műemlékei az új feldolgozással lehetőséget ad a templomok megismerésére. A program lehetőséget ad az újabb eredmények alapján az ismeretek folyamatos bővítésére. Szarvas Péter ungvári építész a radvánci és kismuzsalyi romtemplomok revitalizációjának kérdésével foglalkozott. Mindkét esetben használaton kívüli romokról van szó. A radvánci rom kora nem ismert, sem építéstörténete. A püspökség tervezési feladatként a rom védőtetővel való fedését irányozta elő a falak konzerválásával, valamint egy időszakosan használható liturgikus térnek a kialakítását. A kismuzsalyi romtemplom a 13-14. század fordulóján épült, 1667-ben a lengyelek gyújtották fel. A jól dokumentált rom revitalizációs terve így sokkal könnyebben elkészülhetett, a romok olyan egyházi funkciót tudnánk adni neki, amelynek köszönhetően hosszú távon is fennmaradhatna.

Zsilenkó Mária, ungvári régész a 2018-as évben történt ásatásról beszélt az ungvári vár területén. Az ott feltárt, valószínűleg 13. századi templomrom szentélyének kutatása során a 15. századtól találtak kriptákat, már kirabolt és még feltáratlan sírokat. A templom feltárását a jövő évben is folytatni kívánják, a templomhajó megtisztítása adhatja a legpontosabb adatokat a templom keltezésére vonatkozóan.

Csók Zsolt, kolozsvári régész előadása az „Egyházi központok a középkori Erdélyben” címmel meghirdetett régészeti program keretén belül öt helyszín: Bulcs, Kolozsmonostor, Meszes, Dénesmonostora és Aranyosmeggyes öt év alatt történő teljes körű feltárásának lehetőségét jelenti, melyet égy kötet és kiállítás követ majd a Teleki László Alapítvány és a Museum Transylvaniae Egyesület együttműködésében. A program fiatal erdélyi magyar régészek közreműködésével valósulna meg, melynek feltétele a támogatás elnyerése.

A konferencia záró programjaként a Granasztói György díj átadására került sor, mellyel a Kárpát-medence magyar műemlékeinek védelmében kiemelkedő tevékenységért nyújtanak át. Az elismerést Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára adta át Kollár Tibor pszichiáternek, aki évtizedek óta eredményesen dolgozik a határon túli magyar épített örökség megmentéséért. Vezető tanácsadója volt a magyar-román és a magyar-román-ukrán határon átnyúló európai uniós programoknak, valamint ő vezette az észak-mezőségi szórványtemplomok kutatási projektjét is. Ennek során került kapcsolatba a kiszsolnai szász evangélikus romtemplommal és az abban lévő Giotto-freskómásolattal, amelynek felfedezése és megmentésével kapcsolatban Makay Dorottya előadásában hallottunk. Kollár Tibor munkásságához kötődik továbbá a horvátországi Kaporna egykori Szent György templomának szentélyében lévő freskók felfedezése is.

A pszichiáter szerkesztésében eddig kilenc kötet jelent meg, amelyek tudományos alapossággal mutatják be a határokon túli középkori műemlékeket. Ezek közül az Építészet a középkori Dél-Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia díját nyerte el.

Az rendkívül gazdag, estébe nyúló konferencián az alapvető téma a fenntarthatóság kialakításának kérdése volt, hiszen nem elég egy-egy műemléket megmenteni, helyreállítani, meg kell találni fenntartásának a lehetőségét is. Bepillanthatunk a határon túli magyar emlékek megmentésének és a további használat megteremtésének évek óta folyó munkálataiba.

Fotó: János Ágnes