Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel a domborművet egy egykori budapesti zongoraszalonban. A dombormű eredetileg a Váczi utcában volt látható, majd mintegy száz éve került mai helyére.

A domborművön olvasható cím: „Atelier Künstlerbund Wien I. Stubenring 18.”  alapján kezdte meg kutatását Selmeczi György, ami a Klimt fivérek korai műhelyéhez vezette, szemben az egykori Művészeti és Iparművészeti Iskolával. A ma itt látható épület helyén, a Klimt fivérek munkásságának korai éveiben állhatott az a gipszműhely, ahol a reliefet készítették.

Gustav Klimt apja 1892 júliusában, majd Ernst öccse decemberben meghalt. A család eltartásának gondja vezethetett oda, hogy a művész Friedrich Ehrbar, a gazdag gyáros megrendelését elfogadja egy olyan relief készítésére, amely sokszorosítható.

Selmeczi György kutatása alapján arra a megállapításra jutott, hogy az Apollót ábrázoló domborművet a Klimt fivérek közösen alkották. A magas művészi értékű relief nem lett szignálva.

Az arannyal festett gipsz dombormű feltehetően 1890 és 92 között készült az osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére. Friedrich Ehrbar az egyik legfontosabb osztrák zongoragyártó volt, a cég az 1980-as évekig létezett. Mint a tábláról olvasható, készítésének idején még Mühlgasse 18-ban állott az Ehrbarsaal. Az akusztikailag ideális tér gyorsan a város zenei központjává vált, ma az Ehrbarsaal-t elsősorban a Prayner használja. Az épület korábbi címét még további vizsgálatokkal kell igazolni.

Selmeczi György vizsgálata során megállapította, hogy a kép négyzetes szerkesztési módja, a díszítetlen felületek, a jellegzetes tipográfiai megoldások mind a korai szecesszióra utalnak. Feltevése szerint a tervező és az Apolló –relief megrajzolója Gustav Klimt volt, a plasztikát öccse, a szobrász Georg Klimt készíthette el.

A dísztábla Apollót ábrázolja, megmintázása Gustav Klimtre utal. A gyógyítás, a vadászat, a művészetek és nap istene a Klimtre jellemző négyzetes szerkesztésű mezőben rendelkezik a rá jellemző attribútumokkal, mint a babér, líra, napsugarak. A babérfüzér, a hullámvonalas keretelés Klimt későbbi alkotásaiban is megjelenik. A hullámvonalas keret-motívum első megjelenése 1892-ben Gustav Klimt Gulden tervlapján lelhető fel, mellette babérlevelekkel, a most bemutatott dísztámlán fellelhető jegyekkel szinte megegyező módon.

Selmeczi György szerint ezeknek a motívumoknak alkalmazása valószínűsítik az alkotók személyét.

A babérkoszorú ábrázolása azonos megjelenésében a Georg Klimt nevével jelzett lapos reliefen ábrázolt formával, melyet a Hotel Pod Orłem halljába helyeztek el Bielsko-Białában 1905-ben.

Selmeczi György a nyilvános bemutatás során további analógiák bemutatásával és elemzésével valószínűsítette, hogy az Ehrbar relief valóban a Klimt fivérek műve lehet.

A mű további vizsgálata hozzásegíthet a minden kétséget kizáró bizonyításhoz, további részleteket tárhat fel Gustav Klimt munkásságáról.

Szedmer Szilvia

Fotó: MABE