A Kvartett panelházaspárjának rutinos mindennapjait különös esemény zavarja meg: egy Amerikából érkező idegen kopogtat be hozzájuk, s azt hajtogatja, hogy a családfő, az Öreg mentette meg az életét ’56-ban, hisz ő figyelmeztette a forradalom után sejthető számonkérésekre. A váratlan Vendég sok évtized múltán sem feledi az Öreg jóságát, s most drága ajándékokkal szeretné meghálálni az egykori segítséget. Csakhogy a múltban ragadt és gyanakvó családfő árulónak nevezi a Vendéget, és kitessékeli. Egyszerre szívbemarkoló és komikus, szánalmas és groteszk beszélgetésnek leszünk tanúi – amikor a Vendég próbálja meggyőzni az Öreget a napnál is világosabb igazságról, amelyet az valamiért nem hajlandó meghallgatni, még kevésbé megérteni.

Spiró György darabja új nézőpontból mesél az öncsalási mechanizmusokról. „Arról az öncsalásról” – fogalmaz maga a szerző egy korábbi interjúban -, „amelyben minden nép jeleskedni szokott. Ez ugyanis nem magyar sajátosság. Ez világprobléma. Bármennyire is fáj, nem lehetünk mindenben elsők, egyetlenek…”

Egy Spiró-bemutató mindig fontos esemény a magyar színpadokon, a Vígszínházban pedig azért is különleges jelentőséggel bír, mert a kortárs magyar irodalom egyik legkiválóbb szerzője régóta visszatérő kollégánk. Az Ahogy tesszük, az Elsötétítés és a legfrissebb, tavalyi Príma környék után ismét Spiró György-darabra készülünk, ezúttal a Pestiben – s az említett darabokhoz hasonlóan ezt is Marton László, a Vígszínház főrendezője állítja színpadra, kiváló szereposztásban.

Bemutató: 2014. október 10.

Feleség: Börcsök Enikő

Öreg: Hegedűs D. Géza

Vendég: Kern András

Nő: Péter Kata

Díszlet: Bagossy Levente

Jelmez: Bendek Mari

Dramaturg: Radnóti Zsuzsa, Deres Péter

Rendező: Marton László

http://vigszinhaz.hu/

Fotó: Szkárossy Zsuzsa