Ez a legnagyobb összeg, melyet kortárs magyar művészeti alkotásért kifizettek. Hol voltak már a háború utáni évek, amikor pénz híján műveikkel fizettek alkotók. Később, már a '60-as években ezeknek a gyűjteményeknek egy része nyomott áron (hiszen a kortárs alkotásoknak ekkor alig volt értéke) hazai múzeumokba, galériákba került. Hantai Simon korai alkotásai többek között a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Fővárosi Képtárban és néhány galériában láthatók.

A Ludwig Múzeum − Kortárs Művészeti Múzeum elsőként rendez Magyarországon átfogó, retrospektív kiállítást Hantai Simon (1922-2008) életművéből. A nagyszabású tárlat bemutatja a magyar származású, nemzetközileg elismert alkotó művészetének fő aspektusait, korszakait, a Magyarországon készült korai munkáktól egészen az utolsó alkotásokig.

A kiállítás előzményének tekinthető, hogy 2013-ban a párizsi Pompidou Központ nagy sikerű kiállítást rendezett Hantai műveiből.
A Ludwig Múzeum abban a kivételes helyzetben van, hogy a Hantai család aktív közreműködésével, kurátori szerepvállalásával rendezheti meg a festő első önálló hazai tárlatát. A budapesti kiállítás jelentőségét és különlegességét tovább emeli, hogy a közel 60 alkotást felvonultató tárlaton számos, eddig még nem ismert művel is találkozhatunk. A külföldön található Hantai-hagyatékon túl elsődleges forrásként szolgálnak a hazai gyűjteményekben őrzött munkák, ezáltal is biztosítva a hiánypótló szakmai adalékot a korábbi, nemzetközi helyszíneken bemutatott kiállításokhoz.

A tárlathoz készülő katalógusban neves külföldi és magyar szakemberek tanulmányai találhatók. Alfred Pacquement, a párizsi Pompidou Központ igazgatója Hantai Simon visszavonulását elemzi behatóan; Aurélia Chevalier, a festő műveinek kizárólagos restaurátora a festmények restaurálási, anyaghasználati problémáira világít rá. Anna Hantai a családnál fellelhető archívum feldolgozásáról ír; Molly Warnock a Párizsban kialakított technikák és művek bemutatására, Illyés Mária a hazánkban őrzött, korai művek elemzésére vállalkozott. Timár Katalin és Házas Nikoletta az életmű művészetelméleti és filozófiai aspektusait vizsgálja tanulmányában.

Hantai Simon 1922-ben született Budapest közelében, Biatorbágyon. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla vezetésével. 1948-ban egyéves párizsi tanulmányi ösztöndíjat nyert, amelyet a politikai változások következtében később visszavontak. A kiutazás előtt feleségével, a szintén festő Biró Zsuzsával néhány hónapot Rómában töltött; az olaszországi utazás élményei alakították festői látásmódját. Párizsba való emigrációja után megismerkedett André Bretonnal és körével, melynek hatására erőteljes színvilágú vásznait fantasztikus lényekkel, organikus formákkal, biomorf alakzatokkal borította be, műfaji és technikai kísérleteket folytatott. Első kiállítását Breton rendezte 1953-ban, Párizsban, s a kiállítás katalógusában nagy ígéretként méltatta Hantai munkáit. A szürrealista képekkel párhuzamosan, a folyamatos kísérletezés eredményeként festészete egyre erőteljesebben gesztuálissá vált: a New York-i iskola párizsi bemutatkozásával az absztrakt expresszionizmus hatása alá került, mindenekelőtt Pollock festészete motiválta közeledését a gesztusfestészethez. A '60-as évektől egy sajátos képkészítési technikát (ún. pliage) dolgozott ki: a vászon hajtogatásával, gyűrésével és festésével hatalmas felületeken sajátos, absztrakt mintázatokat alkotott.

1982-ben Hantai képviselte Franciaországot a Velencei Biennálén; ezt követően döntött úgy, hogy egy időre visszavonul a nyilvánosságtól. Daniel Hantai, Hantai Simon legidősebb fia visszaemlékezése szerint ez nehéz időszak volt édesapja életében. Ekkortájt egy-egy mű értéke jelentősen emelkedett múzeumok vagy bankok, tőkéscsoportok vásárlása esetén. Ebben a folyamatban nem kívánt részt venni.

A művészeti élettől való távolmaradása azonban nem jelentette azt, hogy a festészettel is szakított volna: Hantai sohasem hagyta abba az alkotást és életművének szüntelen újravizsgálását.

Párizsi otthonában, 2008-ban hunyt el.

A kiállítás megtekinthető: 2014. május 9-től augusztus 31-ig.
Ludwig Múzeum − Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest