„Édesanyám! Nem perdül a rokka, olyan szakadós ma a szál –
Vágy nehezül rám;
Mert a sudár, szép Aphrodité letepert!
Szerető, szerető kell ma nekem már!”
(Sapphó: Édesanyám! Nem perdül a rokka – Radnóti Miklós fordítása)
Ne legyünk restek beszélni a másságról! De leginkább arról, mi az, ami miatt az emberek kerülik a melegeket.
Másság. Miért irtózol tőle? Mert azonos neműek szeretnek egymásba? Elítéled? Miért? Miért ítélkezel egyáltalán? Talán erkölcscsősz vagy? Tán tiltja a vallásod? Nincs valami rendben az életedben? Lehet, hogy benned is van rejtett vágy a saját nemed iránt? Megpróbáltad valaha is megmagyarázni, mi az oka, hogy utálod meleg embertársaid? Körülnéztél valaha a saját házad táján? Szerinted találnál magadban rejtett perverziót? Ha igen, miért nem vallod be, te, aki elítélsz? Nem szeretsz tükörbe nézni? Miért hiszed, hogy ha 2 fiú elmegy az utcán kézen fogva, attól torz lesz a világ? Hogy lenne torz a világ a szeretettől? Te megfogtad már a kedvesed kezét valaha? Tökéletesnek érzed magad?
Lehet, hogy meg sem tudod magyarázni, egyáltalán miért utálsz te bárkit is? Az utálat méreg, a gyűlölettel pedig magadat ölöd meg, azt tudtad?
A lélek választ társat, és van, hogy azonos neművel passzol össze valaki, ezt nem lehet tudatosan irányítani, hisz hány családapa erőszakolt magára asszonyt meg gyerekeket, aztán a negyvenes évei elején lelépett egy másik pasival. Az most mennyivel jobb, mint időben elkezdeni kezelni magában, és nem beleesni ilyen helyzetbe? Erre kellene nevelni a társadalmat, akár ha a vallási tanításokat nézzük, nem arra, hogy a melegek bűnösek és torzak. Kár elferdíteni a hívők nézetét, és beleerőltetni őket valami nem létezőbe és betarthatatlanba.
Egy meleg fiúnak-lánynak nagyon nehéz az élet manapság, főleg kicsiny hazánkban, ahol elég nehezen fogadják el őt, és még igazán kultúrája sincs a meleg társadalom ismerkedésének, a társkeresésnek. Olyan összevissza, „oldd meg magad” helyzet van, vagy a nagyon magas réteg, ahová lehet, hogy a szegény kis vidéki srácnak életében nem lesz esélye betenni a lábát, és a kettő között pedig óriási szakadék tátong.
Kevés az erre specializálódott szórakozóhely, ami meg van, oda nem biztos, hogy szívesen megy mindenki.
Legfőképpen akkor nehéz a kezdet egy melegnek, mikor felismeri, mikor tudatosul benne, hogy hiába próbál a társadalmi normáknak megfelelni, az útja mégis a saját neme irányába viszi. Nehéz magának bevallania, és még nehezebb másokkal megosztania. Az elején küzd magával, küzd az elfogadással, utálja, piszkosnak érzi magát, mert a társadalom ezt nem fogadja el. Majd idővel rájön, hogy ez van, és ha végre átengedi magán ezt az egészet, és egy coming outon is átesik, akkor sokat könnyíthet a lelkén, sőt általában ez a megoldás, mert utána felszabadult lehet, és teljes életet élhet azzal, hogy más.
Egy meleg embernek szembe kell néznie azzal, hogy gyermeket csak örökbefogadhat, a meleg kapcsolatban élő nők esetében is beültetéssel és szintén örökbefogadással oldható meg ez a dolog, és ez sem könnyű, hisz itthon szerintem egy meleg pár nagyon nehezen kaphat erre engedélyt. Szóval a megbélyegzés itt is jelen van, úgy, ahogy mindenhol.
Érdekes, nekem soha nem torzult el a valóságról alkotott képem, a világnézetem nem sérült, pedig egy kis panellakásban nőttem fel, ahol nem volt jellemző melegeket látni, mégis tökéletesen tisztában voltam vele, hogy van ilyen, és egyáltalán nem hökkentett meg. A nagymamáim és a nagypapám is elfogadja, pedig ők sem Andy Warhol szomszédságában nőttek fel.
Szerintem ez főleg érzelmi intelligencia(szint) kérdése, és hogy ki mit lát ebből lényegnek. Az, hogy kinek hogy sérül a képe a világról, az csak annak köszönhető, hogy otthon mennyire nevelték elfogadásra, nyíltságra, arra, hogy mindenki egy és egyformán szerethető attól függetlenül, hogy milyen a színe, a mérete, nemi hovatartozása. Hidd el, attól nem lesz a gyereked egy szörny, ha megtanul mindenkit szeretni.
Már az ókorban feltűnt ez a tulajdonság, a versrészlet is onnan való, hisz Sappho egy biszexuális görög költőnő volt, aki a csodás Aprodithét idézi meg a szerelem és egyben a saját neme iránt érzett vágyának megtestesítőjeként.
Kérdezem én, ha ez is ösztönös, hisz ősidők óta jelen van, és ezzel te tisztában vagy, akkor miért kell jégcsapként állnod a témához, és fújni a hideget a melegre?
Én azt gondolom, tedd fel magadnak egyszer azokat a kérdéseket, melyeket fent én is feltettem neked, és válaszolj rá őszintén! Lehet, hogy meg fogsz lepődni, persze elfogadom a döntésed, de csak akkor, ha tudsz egy épkézláb magyarázatot adni, miért nem szereted a melegeket.
Legyen békesség benned, és nyugodj meg, mert ahol feltűnik a szeretet, ott soha nem lesz torz a világ.
Peace
Szép hetet!
Vera