•  
    • Fenomena – A Világ, ahogy mi látjuk.
    • Fenomena – Mert Te is egy jelenség vagy.
    • Fenomena – Egyedi, mint mi, nõk, mindannyian
    • Fenomena – Nõiesen okos, okosan nõies
728 x 90

100 NAP ÉSZAKON

Lantos Gábor 2013. január 2-án indult különleges egyszemélyes expedíciójára. 100 napot töltött el északon, bejárva a skandináv országokat, valamint a Feröer-szigeteket, Izlandot, Grönlandot.

Útja során mindvégig a helyieknél vagy kint élő magyaroknál szállt meg, így nemcsak a nevezetességeket látta, de betekintést nyert az ott élők mindennapjaiba is. Egy hónappal a visszatérést követően az úti beszámoló immár könyv formájában is olvasható - a Kék Európa Stúdió gondozásában.

 

Több portálon is megjelent részlet az úti beszámolójából.  Az egyik írása például egy magyar lelkészről szól. Kona János, az Erdélyből származó harminchat éves evangélikus lelkész kezdetben fél évtizedet töltött a kolozsvári teológia szakon, mielőtt kiutazott Norvégiába. Pár éves, a fővárosban, Oslóban eltöltött tanulmányt követően, 2006 júliusában került el Tana bru faluba, mert sikeresen pályázott meg egy lelkészi állást. Korábban Dél-Norvégiában Ål városában dolgozott. „Az északi vidék számomra olyan, mint a mesebeli tulipános láda. A hírekben állandóan megjelenő zordsága, ridegsége ellenére szeretem ezt a helyet. Az itt élők melegszívűek, egyenes emberek. Idefent sokkal jobb számunkra az életminőség, mintha az oslói csúcsforgalomban kellene araszolnom nap, mint nap. Amióta itt lakom, felfedeztem a természetet, látom, miként éltek az itteni őslakosok, a számik – mondta.”

A háromezer lelket számláló falu a Tana folyó mentén húzódik meg. A községben van minden, ami a megfelelő életminőséghez szükséges. Nagy közértek, bank, fodrászat, számi motívumok ezüstboltja (ahol tilos fényképezni), tejgyár, tehenészet, rénszarvas-feldolgozó, szálloda, benzinkút, új sportcsarnok, ahol kézilabdameccset is lehet játszani, biatlonpálya, lelkészi hivatal, rendőrség, régi halbolt. Közelben és távolban a természet lágy öle, több száz kilométer motoros szán pálya, rengeteg hóeltakarító gép. Utóbbi természetesen azért, mert itt mindenki pontosan fizeti a kőkemény kommunális adót. Az összeg az útról történő hó eltakarítást, a szemételszállítást, kéményseprést, vizet, és a csatornadíjat tartalmazza.

Tana fantasztikusan felszerelt edzőteremmel is rendelkezik, ahol a legmodernebb gépek vannak. A kulturális iskolában található a színházterem, amelyben rendszeresek az előadások. Zenetanulásra, táncolásra is nyílik lehetőség. A könyvtárban pedig sífelszerelést is lehet kölcsönözni, hiszen itt sem engedheti meg magának mindenki a méregdrága lécek, cipők, kötések megvásárlását.

Kona János nem csak norvég, hanem számi nyelven is tart istentiszteletet. Tana környékén három gyülekezet és nyolc templom és egy hegyi kápolna is van. János lelkészi szolgálata két kommunára terjed ki, kilenc szószéken prédikál, de ezt a munkát nem egyedül kell, hogy elvégezze, lévén másik lelkész is dolgozik itt. Felesége, Sepsi Annamária hitoktató és van két gyermekük, Evelin és Dávid, akik napközben a helyi óvodába járnak.

A mindig jó kedélyű szakállas pap szabad idejében kiválóan szaxofonozik, biztos kézzel vezeti a scootert, azaz a motoros szánt. Társaságában Lantos Gábor ismét kipróbálhatta a lékhorgászást.  Három lukat fúrtak a Medve-tavon, a halak pedig szinte folyamatosan horogra akadtak. A Szerző bevallása szerint sehol máshol nem tapasztalt még olyan csendet, amit ott fent. A tavat körbeölelő hegyeken megcsillant a messzeségben már a látóhatár fölött tanyázó nap fénye, de sem madár, sem állat, sem halőr, sem egyéb más zavaró tényező nem hátráltatta a horgászókat. A horgászás után megpihentek egy földkunyhóban. Ez a hó súlya alatt roskadozó, belülről fával borított és olajkályhával fűtött házikó, a benne gőzölgő kávé és tea meseszerűen romantikus képet fest. Hét évtizeddel korábban a kunyhók a helyi lakosoknak a túlélést jelentették a német hadsereg bosszújától. Sokan itt bújtak el a háború borzalmai elől. A visszavonuló, s maguk mögött mindent felégető német seregek áldozata lett a tanai templom. 1964-ben szentelték fel az újat, ahol a magyar, valamint a norvég himnusz hangjai szólnak. Szaxofonnal, Kona János előadásában kel életre a dallam, Budapesttől több mint négyezer kilométerre. http://www.youtube.com/watch?v=GB0lo5lJ1Eg

 

(Forrás: Itt él a legmesszebb költözött magyar lelkész

http://hvg.hu/utazas/20130128_A_legtavolabbi_magyar_lelkesz_a_fagyban_p#rss)

 

Könyvbemutató június 6-án, csütörtökön 17 órakor a Rendezvényteremben.