Idehaza február 10-e volt az utolsó alkalom, hogy a Modern és Kortárs Művészeti Központnak – a nemzetközi sztármezőnyt felvonultató, Asimov 1941-ben írt novellájából kölcsönzött – Alkony című kiállítását megtekinthettük, ahol mi nézők a festők munkáin keresztül azt a kérdéskört járhattuk be, hogy milyen hatással lehet a sötétség az emberi elme kreativitására.
Vészterhes otthon
Az Alkony számos művészének munkája a hátborzongató otthontalanság világával kacérkodik. A tárlat utolsó szekciója az egyén kirekesztettségével foglalkozik, aki a mellőzöttség, a magányosság érzését éli át – még saját otthonát is riasztónak és idegennek érzi. A művészek mesterien teremtik meg képeik hangulatát: minél köznapibbnak tűnik egy jelenet, annál nagyobb nyugtalanságot ébreszt a fogadó félben. A szekció felfedi, hogy a művészek tisztán érzékelik az egyén és a társadalom egyre feszültebb kapcsolatát.
Martin Edler Megálló című női aktját frusztrált vágyakozásának köszönhetően egyszerre találtuk vonzónak és egyben visszataszítónak.
Caroline Walker sötét, szexuálisan túlfűtött Jelmezes képe kihívóan érdekes. Az előtérben látható nagy piros ajtó felhívja a figyelmet a háttérben történtekre, a banális otthon szituációt modern színpadi belsőbe helyezi: adott egy fiatal nő, aki épp megterít, ám észrevesz egy álarcot az asztalon. Felmerül a kérdés: ki tette oda? A történetiség végigjárható, ahogy aprólékosan ecsetvonásról ecsetvonásra végigkísérjük a tökéletesen megszerkesztett képi narratívát, melyet a művész megálmodott nekünk.
Mircea Suciu Szégyen című, megrázó műalkotásában szénrajzon egy sérült embert ábrázol, aki egy újságpapírral próbálja elbújtatni arcát az őt pásztázó, kíváncsi szemek elől. A mű éles társadalomkritika, egyfajta pszichológiai realizmus. Suciu a 20. század közepéről merít ihletet, Goya művészetével azonosul, hasonlóan poentíroz is. A szén mint választott médium az, ami expresszionistává teszi. Képein negatív hősként szinte minden esetben vagy az állam, vagy az egyház áll, melyet ezúttal sem mulaszt el karikírozni.
Záróeseményként a MODEM munkatársai két izgalmas tárlatvezetést is tartogattak a nagyközönség számára: pénteken 17 órától Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kalauzolta az érdeklődőket, míg az utolsó napon, február 10-én 16 órától Bakács Annamária festményrestaurátor tartott rendhagyó „technikai” tárlatvezetést. A nagy sikerű utazókiállítás anyaga azóta a Prágai Rudolfinum Galériában tekinthető meg.
A képek forrása: Tóth Marianna