Jorge egyszer megálmodta, hogy üzletember lesz, azonban édesapja szélütése és bátyja börtönbüntetése miatt egy időre le kell mondania vágyairól. A spanyol író-rendező Daniel Sánchez Arévalo debütáló filmjében rálátást ad egy madridi fiatal vágyaira és a valós életre. Portré a spanyol munkásosztályról, amelyből szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik kitörni. Ennek ellenére a film fájdalmasan vicces, bizakodó hangulatú, keserédes melodráma, szellemes dialógusokkal fűszerezve.
Nehéz dolog az első filmes rendezők élete, hiszen ha elkészül egy kitűnő film, utána mindenki azt várja, mivel rukkol elő a következőkben. Daniel Sánchez Arévalo spanyol rendezőnek sem lesz túl könnyű dolga, ha szeretné túlszárnyalni első filmje, a Sötétkékmajdnemfekete (AzulOscuroCasinegro) sikerét. Napjaink súlyos témáit boncolgató filmje, témáinak komolysága ellenére sem egy „csak pihent aggyal” nézhető komor dráma, hiszen a szomorúság mellett a keserű humor és a vicces poénok is jól megférnek egymás mellett.
Jorge egy fiatal férfi, akinek tervei egy csapásra megváltoznak, amikor édesapját szélütés éri. Tanulmányait így is sikerül hét kemény év alatt befejeznie. Bátyja börtönben van, egykori szerelme úgy dönt, ismét visszatérne az életébe, azonban Jorge folyamatosan valami jobb után sóvárog. Kétségbeesetten szeretne új és jobb munkát találni, mint a házmesterség, de szomorúan kell megállapítania, hogy senki sem fogja alkalmazni portástapasztalatokkal. Amikor Jorge a kilátástalan életéből való menekülésre gondol, mindig egy kirakat előtt találja magát, ahol csak áll és bámulja a sötétkékmajdnemfekete színű öltönyt.
Antoni, Jorge bátyja utolsó hónapjait tölti a börtönben, amikor megismerkedik Paulával, aki mindenáron teherbe szeretne esni, hogy bekerüljön a kismamák számára fenntartott körletbe. Paulát az egyik rabtársa zaklatja rendszeresen, mert a börtön színházában kikezdett annak fiújával. A történet szálai innentől kezdve kezdenek el igazán összekuszálódni. Paula mindenáron gyereket szeretne, ám kiderül, hogy Antonio – bármennyire is szereti Paulát – steril.
Antonio kitalálja, hogy az lesz a legegyszerűbb, ha megkéri testvérét, hogy segítsen rajtuk. Jorge vonakodva, de beleegyezik a bizarr kérés teljesítésébe. Ahogy egyre többet látogatja Paulát a börtönben, úgy szakad el régi szerelmétől, a tökéletes lánytól, Nataliától.
Jorge „munkája” eredménnyel jár, és Paula teherbe esik. Vajon túléli-e a két testvér kapcsolatát, érzelmeik bevonása a szeretkezésekbe? Eközben Jorge legjobb barátja, a kelekótya Izrael titokban fényképeket készít olyan férfiakról, akik a szomszédban lakó erotikus masszőrt látogatják. Egyik nap azonban ismerős alakot fedez fel az ablakon keresztül. A lassan, a saját nemi identitását is megkérdőjelező fiú szembesíti szüleit hazugságaikkal és képmutatásukkal. Izrael képes megbékélni a tényekkel?
A három Goya-díjat nyert film érinti napjaink főbb problémáit, úgy mint álláskeresés, identitásproblémák, kábítószer, börtön, homoszexualitás, családon belüli kapcsolatok, férfi-nő és apa-fiú kapcsolat. A rendező Almodóvarhoz hasonlóan professzionális szinten hagyja, hogy hősei megbirkózzanak problémáikkal, azonban Arévalo hőseinek története kiszámítható. És miért sötétkékmajdnemfekete? Már a cím is figyelemfelkeltő. Az öltöny színére vagy a hősök lelkiállapotára utalnak a színek? Bizonytalan jövőkép, homályos jövő, egy öltöny, amely a biztos egzisztenciát sugározza, egy olyan lét színei, ami Jorge számára sosem jöhet el? Néha azonban a színek nem olyanok, mint amilyennek látjuk őket.